A jelentés Magyarországot azon államok közé sorolja, ahol nagy és kiterjedt az intézményi önállóság és felelősség, és az állami aktivitás erősödése jellemző – – közölte Halász Gábor oktatási szakértő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentését ismertetve kedden Budapesten.
A munkaerőpiac mást akar
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár arról beszélt, hogy Magyarország épp most vizsgálja a bolognai rendszer tapasztalatait. Jövőre ugyanis már nagy tömegben lépnek ki a felsőoktatásból az új szisztéma szerint végzett hallgatók. A korábban felvett 62 ezer hallgatónak 35 százaléka, mintegy 20-22 ezer fiatal léphet majd tovább a mesterképzésbe – jelezte a szakállamtitkár.
Elismerte, itt gondok vannak, ugyanis a munkaerőpiac másként gondolkodik. Olyan visszajelzések érkeztek a tárcához, hogy jó alapképzettségű munkaerőre van szüksége a munkaadóknak, két nyelvvizsgával, s a további kompetenciákra majd kiképzik a hallgatókat.
A szakállamtitkár kitért arra – amit a jelentés is megállapít -, hogy Magyarországon is megindult és lezajlott a felsőoktatás expanziója, s míg 1990-ben 110 ezer, ma már több mint 400 ezer hallgató tanul a felsőoktatási intézményekben. Olyan képzési és “kimeneti” követelményekre van tehát szükség, amelyek kompetencia-központúak – jegyezte meg.
Csökkenteni kellene az intézményszámot
A jelentés szól arról is, hogy ha a felsőoktatás szolgáltatást biztosít, végig kell gondolni a tandíj kérdését. Ugyanakkor az államtitkár megerősítette, ez most Magyarországon három évig nem lesz napirenden.
A vizsgálat összegzése rögzíti még, hogy megindult az OECD-államokban az egyetemalapítások sora, számos magánegyetem jött létre. Ez alól Magyarország sem kivétel, itt jelenleg 71 felsőoktatási intézmény van, ebből 31 állami. Manherz Károly azt mondta: nem biztos, hogy ezt az intézményszámot fenn kell tartani.
