Belföld

Színvonalat hozhat a bezárt falusi iskola

Bár civilek a vidék elsorvadásától tartanak a falusi iskolák bezárása következtében, szakértők szerint sok esetben ezzel valóban nőhet az oktatás színvonala. Az intézkedésre pedig éppen azért van szükség, mert kevés a gyerek. A minisztérium szerint nem is igaz, hogy tömegesen zárnának be iskolákat.

Egyes civil mozgalmak az utóbbi időben mind gyakrabban kongatják meg a vészharangot, hogy a jelenlegi oktatáspolitikai reform egy olyan folyamatot indít el, amely hosszabb távon a falvak és a vidéki Magyarország pusztulásához vezethet. Mint Farkas Gabriella, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom oktatáspolitikai koordinátora fogalmazott: a falusi iskolák megszűnése a fiatalok elvándorlásához, így a falvak kihalásához vezet.

Az Élőlánc párbeszédet javasolt a kérdésről a politikával, és javaslatokat fogalmaztak meg. Az intézmények bezárása ellen azt hozták fel legfőbb érvnek, hogy nem megalapozott az intézkedések hatékonyságjavító hatására való hivatkozás. A kistelepülések iskoláinak teljes megszüntetése legfeljebb egyszázalékos megtakarítást jelentene az oktatási költségvetésben.

„Az országnak falvakra, a falvaknak iskolára van szükségük. Ismerünk olyan agrárpolitikát, amely a vidéki Magyarországnak tisztes megélhetést biztosítana. Az EU által is szorgalmazott munkahelyteremtő, a falvak népességmegtartó képességét javító törekvéseknek ellene mond az aprófalvak iskoláinak felszámolása. Ezért azt kívánjuk, hogy az átgondolatlan kormányzati intézkedéseket vonják vissza, s a vidék felemelkedését segítő döntéseket hozzanak” – követelik a civilek.

Nem is zárják be az iskolákat?

Bár az Élőlánc-mozgalom szerint akár hatszáz iskolát is bezárhatnak a következő években, László Bálint, a szaktárca sajtóreferense elmondta, hogy eddig 88 intézmény szűnt meg jogutód nélkül, ezekben majdnem minden esetben rendkívül alacsony, húsz fő alatti volt a tanulók létszáma. 1220 intézmény jogutóddal szűnt meg, ebből 1015 látott el óvodai vagy általános iskolai feladatot.

Nagyrónai László, az OKM főtanácsadója szerint azonban az esetek többségében nem történtek iskolabezárások és nem szűntek meg intézmények, csupán jól érzékelhető változások mentek végbe a gazdasági struktúrában. „Volt ahol a kisebb iskolák betagozódtak egy nagyobb intézménybe és az esetek többségében csupán a hetedik-nyolcadik osztályosok kényszerültek egy másik település iskolájába utazni, ezeket a tanulókat iskolabuszokkal szállítják mindenütt” – mondta a szakértő a FigyelőNetnek.

Színvonalat hozhat a bezárt falusi iskola 1

Hozzátette: ezek a változások éppen azért szükségesek, hogy a megfelelő feltételeket könnyebb legyen biztosítani és ne kerüljenek hátrányba a kistelepülésen élő diákok.

Nem tesz rosszat az összevonás

Bán László szociológus szerint kiemelt fontosságú kérdésről van szó, noha a vita nem mellőzi a politikai színezetet sem. „Az iskolák rendkívül fontos szerepet játszanak a társadalmi kultúra átadásában és annak fennmaradásában. A szociológiatudomány azt mondja, hogy oktató, nevelő, szelektáló, integráló és önállósító szerepet is betölt az iskola, amely egy társadalom tartópillérének tekinthető, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szintű oktatás folyik egy ország intézményeiben” – emelte ki lapunknak a szakértő.

A szociológus úgy látja, hogy ilyen szempontból indokolt az összevonások és tagozódások jelenlegi folyamata, mert a tanítás színvonalának magasan tartása elemi érdeke egy társadalomnak. Ezzel szemben súlytalanabbnak tűnik az a probléma, hogy a gyerekek több utazással tudnak csak megfelelő feltételeket biztosító iskolába járni.

Az iskoláztatási esélyek egyenlőtlensége a felnőtt életben is esélyegyenlőtlenséget eredményez és ez továbbgyűrűzve a térség versenyképességét is lecsökkenti és kiábrándultsághoz vezet.

Nyugaton könnyű megőrizni a falusi iskolát

Bán László több évig élt Franciaországban. Tapasztalatai szerint valóban igaz, hogy az Európai Unió országaiban igyekeznek a vidék aprófalvait megőrizni eredeti formájukban, ám ott sokkal erősebb és működőképesebb a mezőgazdaság, mint hazánkban, ezáltal a falvak is életképesebbek, könnyebben ott tudják tartani a fiatalokat.

A szociológus hozzátette, hogy a kisiskolák helyzetének megváltozása önmagában nem jelenti automatikusan a vidék pusztulását, de kétségkívül beleillik egy olyan lokális elnéptelenedési folyamatba, amely az aprófalvak munkahely-teremtési képtelenségének az eredménye. „Nagy politikai és gazdasági változásoknak kellene bekövetkezniük, hogy ez a folyamat lefékeződjön” – véli Bán László.

Fordított a helyzet

Némileg hasonlóan látja a helyzetet az oktatáspolitikai szakértő. Radó Péter szerint nem arról van szó, hogy az oktatási rendszer változása miatt veszélyben vannak a falvak, hanem arról, hogy ezekben az aprófalvakban eltűnőben vannak a gyerekek, tehát nem az átszerveződések miatt csökken a lakosság létszáma, hanem éppen fordítva van.

„Ennek ellenére nem tartom azt reformnak, ami most folyik az oktatásban. Sokkal fontosabb lenne a probléma helyi vizsgálata, semmiképpen sem helyén való a központi rendelkezés ilyen esetekben, ilyen értelemben tehát egyetértek az Élőlánccal. De az oktatáspolitikai szempontokat nem szerencsés összemosni a társadalmi változásokkal” – hangsúlyozta Radó Péter.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.