Az ÁSZ kedden közzétett jelentésében „a közoktatási feladatok finanszírozására fordított pénzeszközök hasznosulását” vizsgálja. A dokumentum megállapítja, hogy Magyar Bálint minisztersége idején az egyházi iskoláknak nyújtott, úgynevezett kiegészítő támogatás nem felelt meg a törvényi előírásoknak. (Konkrétan az egyház-finanszírozási törvény előírásainak, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírtaknak, valamint az éves költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények indoklásában foglaltaknak.)
Magyar Bálint: az egyházi iskolások többet kapnak (fotó: mti)
Az ÁSZ álláspontja szerint ez közel 2,7 milliárdos elmaradt állami támogatást jelent. Az ügyben a jelentés felveti az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint személyes felelősségét is. Az oktatási és kulturális miniszternek szóló javaslatok között úgy fogalmaz, hogy „vizsgálja meg a személyi felelősséget a 2005. és 2006. évi egyházi kiegészítő támogatás jogszabálytól eltérő megállapítása miatt”. A további, kormánynak szóló javaslatok között szerepel, hogy intézkedjen az egyházi kiegészítő támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról.
Magyar: a Fidesz-kormány alatt rosszabb volt
Magyar Bálint a Népszabadságnak elmondta: statisztikákkal bizonyították, hogy az egyházi iskolába járó gyerekek több támogatást kapnak a költségvetéstől, mint azok, akik állami vagy önkormányzati intézményekben tanulnak. Szerinte 2002 előtt, a Fidesz kormányzása idején fordított volt a helyzet, az egyházi iskolák számára kedvező változás az MSZP-SZDSZ koalíció hatalomra kerülése után következett be. A kormány később ezeket az aránytalanságokat akarta megszüntetni.
Az egyházak finanszírozásáról szóló vatikáni szerződést be kell tartani, még akkor is, ha annak idején tiltakoztam ellene – mondta a volt miniszter. A viták és a számítási különbségek abból fakadnak, hogy nincs egyetértés arról, milyen típusú támogatásokat köteles az állam az egyházi iskoláknak fizetni. Ez a helyzet jogbizonytalanságot okoz, miközben az “egyházi iskolák sehol Európában nem kapnak annyi állami juttatást, mint nálunk”.
Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola – több pénzt kapnak? (fotó: mti)
OKM: többet kap az egyházi iskola
A jelenlegi oktatási tárca álláspontja szerint is magasabb állami támogatásban részesülnek az egyházi intézményekben tanulók az önkormányzati intézményben képzetteknél. Szerdai közleményében az OKM azt írja, hogy az ÁSZ által vitatott 2006. évi elszámolás szerint például az önkormányzati intézményekben egy tanulóra jutó állami és önkormányzati támogatás összege 519 000 forint, az egyházi intézményekben az egy főre jutó normatív és kiegészítő állami támogatás 552 000 forint volt.
Az OKM „a jogbiztonság erősítése érdekében” június 30-ig egyébként kormányrendeletben határozza meg az egyházi kiegészítő támogatás tételes, minden részletre kiterjedő számítási módját.
Az egyházi iskolák finanszírozása
A helyzet bonyolultságát az 1999-ben kihirdetett Vatikáni szerződés adja, amely az egyházi intézmények finanszírozását úgy állapította meg, hogy ugyanannyi támogatásban részesülhetnek, mint az állami, önkormányzati és alapítványi iskolák. Magyarországon az állami közoktatási intézmények az államtól mindössze alaptámogatást vagy alapnormatívát kapnak. Az önkormányzatok és alapítványok ehhez hozzátehetnek különböző jogcímeken további összegeket, ami a fenntartáshoz szükséges.
Az egyházi iskolák az alaptámogatás mellett kiegészítő támogatásra is jogosultak, amit azonban úgy számolnak, hogy az önkormányzatok saját kiegészítéseit országosan összeadják, majd azok átlagát kapják az egyházi iskolák. Az önkormányzatok viszont sokszor nehezen követhető módon könyvelik el az intézményeknek adott támogatásokat, ebből származnak a problémák.
Aszódi Evangelikus Gimnázium – nem kapták meg, ami jár (fotó: mti)
Sérti a szektorsemlegességet
Polónyi István korábbi tanulmánya szerint sérti a szektorsemleges finanszírozás alkotmányos elvét az egyházi iskolák kiegészítő állami támogatása. A közgazdász rámutat, hogy a kiegészítő normatíva bevezetésével az egyházi intézmények váltak a közoktatás legbiztonságosabban finanszírozott intézményeivé, miután működésüket teljes egészében a költségvetés fizeti. Minden más fenntartó a saját forrásaiból kénytelen hozzájárulni az intézményei működéséhez.
Az alapvető közgazdasági probléma Polónyi szerint az, hogy miközben az önkormányzati és nem egyházi magánfenntartók saját támogatásukat csak kockázatokkal és gazdasági kényszerekkel tudják előteremteni – ami azért több-kevesebb racionalitásra kényszeríti az iskolafenntartókat -, aközben az egyházak bármikor, bármilyen méretű intézménnyel bejelentkezhetnek teljes állami finanszírozásra.
Kecskeméti Piarista Gimnázium – sértik a szektorsemlegességet? (fotó: mti)
Csökkenő gyereklétszám, csökkenő pénz
A gyermeklétszám csökkenése és a finanszírozási változások nyomán a vizsgált időszakban szűkült a közoktatásra jutó állami támogatás. 2005-ben 603,5, 2006-ban 583, 2007-ben már csak 575,1 milliárd forint jutott e területre az állami büdzséből.
Az ÁSZ szerint ezek az összegek a GDP-hez viszonyítva megfelelnek a hasonló fejlettségű országok átlagának. A nemzetközi és hazai tanulói teljesítményméréseken ugyanakkor a magyar diákok az átlagnál gyengébb eredményt értek el. Az ÁSZ ezért hatékonytalannak ítéli a közoktatásra fordított állami pénzek felhasználását. Ráadásul az információs rendszer hiányosságai miatt e pénzeszközök átláthatóságában, nyomon követésében komoly hiányosságok tapasztalhatók.
