Kiszelly Zoltán politológus ezt úgy értékelte: „Búcsú a parlamenttől több felvonásban”. Kifejtette: az SZDSZ szavazótábora először 1994-ben, az MSZP-vel kötött koalíció után fogyatkozott meg; ekkor leginkább nyugat-magyarországi bázisait veszítette el a párt. Hozzáfűzte: 2002 után tovább csökkent ez a tábor, amikor olyan alapítók távoztak vagy vonultak háttérbe, mint Kis János és Kőszeg Ferenc.
Már nem egymásra figyelnek (Fotó: MTI)
Az SZDSZ-szavazók további fogyatkozásának harmadik szakasza Gyurcsány Ferenc megjelenésével esett egybe. Míg a Horn Gyula-féle MSZP-hez képest az SZDSZ européer párt volt, ezt a Gyurcsány vezette szocialistákkal szemben már nem tudta felmutatni – mondta a politológus. A szakember ugyanakkor nem zárta ki, hogy lehet visszatérési lehetőség a párt számára, vagyis van még lehetősége szavazói visszaszerzésére.
Üres ígéretek
Hasonlóan vélekedett Juhász Attila, a Political Capital szakértője, aki szerint 2002-ben és 2006-ban is sokan úgy gondolták, nem lesz parlamenti párt az SZDSZ, mégis bejutott az Országgyűlésbe, és most sem zárható ki, hogy egy jó kampánnyal visszaszerzik szavazóikat. A politológus hangsúlyozta: 2002 óta semmi sem valósult meg a liberális párt legfontosabb ígéreteiből, így az adócsökkentés és az egészségügyi reform sem, ami közrejátszhatott a szavazóbázis erodálódásában.
Az SZDSZ szavazótábora valószínűleg elbizonytalanodott, passzivitásba vonult, de nem zárható ki, hogy egy jó kampánnyal, ami egyébként a liberális pártra jellemző, vissza lehet szerezni őket – mondta Juhász Attila.
Program helyett bejutás
Kiszelly Zoltán szerint ha a jövő évi európai parlamenti választáson nem szerez mandátumot az SZDSZ, bárki legyen is a pártelnök, arról kell majd beszélnie, miképpen juthatnak be a parlamentbe, nem pedig a párt programjáról.
Juhász Attila a Szonda-Ipsos felméréséhez kapcsolódva kitért arra, hogy ez az eredmény is cáfolja azt a feltételezést: mind az MSZP-nek, mind az SZDSZ-nek jobb lesz, ha szakítanak.
Kiszelly Zoltán ezt úgy látja, hogy a koalícióból történő kilépéssel Kóka János saját elnökségét akarta megerősíteni.
Tisztújítók
A tisztújító küldöttgyűlés azonban nyár elejére (június 7-re) esik, amikor kezdődik a politikai uborkaszezon, ezért kevesebb nyilvános szereplési és megszólalási lehetőség lesz a megválasztott elnök számára, aki érdemben ősztől kezdhet el tevékenykedni – mondta a politológus.
Juhász Attila szerint a tisztújító küldöttgyűlés már nem a legitimitásról, hanem az SZDSZ népszerűségének visszaszerzéséről szól.
