Belföld

Saját pozícióját gyengíti Sólyom

Bár az Országgyűlés sorozatosan leszavazza Sólyom jelöltjeit az egyes posztokra, az elnök nem változtat hozzáállásán. A pártok közben lassan megszokják a habitusát. Sólyom közel sem használja ki a törvény adta hatalmat, ezzel pedig saját pozícióját gyengíti.

Bár hétfőn a köztársasági elnök által javasolt három jelölt (a legfelsőbb bíróság vezetői, illetve két ombudsmani posztra) közül kettőt ismét leszavazott az Országgyűlés, az államfő nem kíván változtatni gyakorlatán, hogy nem egyeztet előre a pártokkal. „Ezen posztokat, a már korábban megválasztott legfőbb ügyész kivételével, kétharmados támogatással lehet elnyerni. Ám nincs jele annak, hogy ha az államfő feladná elveit, és előre egyeztetne, a pártok könnyedén tudnának olyan konszenzusos jelöltet állítani, aki elsőre átmenne a parlamenti szavazáson” – fogalmazott lapunknak Kumin Ferenc.

A Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetője szerint ugyanis nem az nehezíti ezeket a döntéseket, hogy Sólyom nem egyeztet előre a pártokkal, hanem az, hogy a két nagy párt – csakúgy, mint bármi másban – személyi kérdésekben is nagyon nehezen tud megegyezni.

Ráadásul Sólyom László választottjai mind a pártpolitikai csatározásokon kívül álló emberek, akiknek személyében elvileg könnyebb lehet kiegyezni (mint ahogy ez Fülöp Sándor, vagy korábban Szabó Máté esetében sikerrel is járt). Az önálló államfői jelölés fenntartja a jelöltek kívülállását, és ezzel a konszenzus lehetőségét.

Sólyom nem gerjeszti a feszültséget

Kumin Ferenc szerint Sólyom László nem szítja tovább a már meglévő konfliktust a pártok között, sőt számos beszédében, üzenetében hirdette, hogy az ország egészét tekintve sokkal több az, ami összeköt, mint ami elválaszt.

Lapunk kérdésére a köztársasági elnök politikai főtanácsadója elmondta, Sólyom természetes távolságot tart a pártoktól, hiszen sem alkotmánybírósági elnökként, sem államfőként nem kötődik egyik párthoz sem. A frakcióvezetőkkel és pártelnökökkel viszont meghatározott ügyekben szokott találkozni, hiszen fontos lehet, hogy első kézből kölcsönösen tájékoztassák egymást.

Hasonlóan látja a helyzetet a Political Capital Institute vezető elemzője is. „Sólyom László politikai üzenete továbbra is az, hogy egyes kérdéseket ki kell venni a pártok csatái területéről, ám ennek következménye nem a politikai viták megszűnése, hanem csupán azok átalakulása” – véli Gyulai Attila.

Sólyom László Indonéziában - magára marad? (Fotó: MTI)

Sólyom László Indonéziában – magára marad? (Fotó: MTI)

A politológus szerint sem befolyásolja érdemben a politikai szerkezetet az elnök jelölési eljárása, mert a pártok egyre inkább megtanulnak “együtt élni” az egyeztetést saját politikai pozíciója kialakítása érdekében kerülő köztársasági elnökkel. Ennek következménye, hogy a pártok éppen aktuális taktikai küzdelmeikbe bevonva Sólyom Lászlót, hol az államfő mellé állnak, hol vele szemben foglalnak állást.

A különc elnök

Sólyom László elődeitől eltérő elnöki szerep kialakítására törekedett megválasztása óta, bizonyos ügyekben változtatott a korábbi gyakorlaton, mindezt az alkotmányos kereteken belül tette, az alkotmány elveire, szellemére hivatkozva – véli Szomszéd Orsolya.

A Vision Consulting elemzője hozzátette: szerepfelfogása miatt az államfő több esetben konfliktusba került a pártokkal, például amiatt, hogy nem kívánt előzetesen egyeztetni velük személyi kérdésekről. Sólyom László egyértelművé tette, hogy egyéni mérlegelési jogával teljes mértékben élni akar, így próbálva kivonni magát és a független intézményeket a pártpolitikai alkukból, az ezzel járó vitákat is vállalva.

„Az államfő tehát más politikát kíván képviselni, mint a pártok. A kormánnyal is több alkalommal konfrontálódott, legfőképp az őszödi beszéd, és a 2006-os rendkívüli események nyomán, de a Fideszt is figyelmeztette ekkor a bizalmi szavazáson való részvételre. Nyilatkozatai, politikai aktivitása miatt számos bírálat érte ebben az időszakban, megszólalásait azonban a rendkívüli helyzet indokolta” – hangsúlyozta a politológus.

A gyenge elnök

Szomszéd Orsolya szerint az államfői szerepek tehát változhatnak a tisztséget betöltő személyek eltérő karakteréből, habitusából, és a politikai szituációból kifolyólag. Ami a köztársasági elnök jogkörének értelmezését illeti, Sólyom László is az Alkotmánybírósághoz fordult (ahogy korábban Mádl Ferenc is tette a politikai vétó kapcsán), amikor a hatáskörét tekintve merült fel kérdés, és a taláros testület határozata pontosította/szélesítette a kitüntetések adományozásának jogát.

A szakértő kiemelte: az államfő számos olyan jogosítvánnyal rendelkezik, amelyekkel Sólyom László sem él, vagyis az alkotmány szerint elvileg jóval aktívabb lehetne a gyakorlatban. A legelső ciklus kivételnek számító, ellensúlyozó, közepesen erős elnöki modellje után tehát a szimbolikus, reprezentatív, „gyenge” elnöki hatalom szilárdult meg.

Veszélyes játék?

„Saját szempontjából az államfő következetes politikát folytat, de céljai azért sem teljesülhetnek, mert lehet hogy elterelődik a figyelem az egyes posztok politikai hátteréről, de maguk a posztok és pozíciók is háttérbe szorulnak a pártok és a köztársasági elnök küzdelmei mögött” – hangsúlyozta Gyulai Attila. Hozzátette: a változtatás pedig azért nehéz, mert az az államfő részéről olyan stratégiaváltást jelentene, ami pozíciójának meggyengülését üzenné mind a pártok, mind a szélesebb közvélemény felé.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.