Belföld

Felpörgetnék az örökbefogadást

Májusban tárgyalja a parlament azokat a javaslatokat, amelyek egyszerűbbé tennék az örökbefogadás intézményét. A jelentkezők gyorsabban jutnának a gyerekekhez, ugyanakkor létrejönne az utánkövetés, amellyel ellenőrizhető lenne, ki, milyen családba került - olvasható a Figyelő legfrissebb számában.

Négy sikertelen lombikbeültetés és egy majdnem végzetes nőgyógyászati műtét után a 38 éves Gaál Éva és férje négy évvel ezelőtt úgy döntött, örökbe fogadnak egy babát. Egy évig tartott a papírok megszerzése, majd háromévi várakozás következett.

Neki még lehet esélye (Fotó: Gáti András, FN)

Neki még lehet esélye (Fotó: Gáti András, FN)

Három hónapja végre hazavihették kislányukat, igaz, nem kis bonyodalmak után: korábban két olyan újszülötthez „riasztották” őket, akikről utóbb kiderült, édesanyjuk meggondolta magát, mégsem mond le szülői jogairól. A család boldogsága most sem felhőtlen, a lassú hivatali ügyintézés miatt még mindig nem jár nekik gyed és családi pótlék, így egyelőre egy fizetésből kénytelenek megélni.

Az elmúlt években számos panasz érkezett az örökbefogadási folyamattal kapcsolatban az érintett civil szervezetekhez. A szülők azt kifogásolják, hogy indokolatlanul hosszú és bonyolult a hivatali eljárás. A szakmabeliek pedig azt, hogy még mindig nem működik olyan örökbefogadási rendszer Magyarországon, amely garantálni tudná: a gyerekek a számukra legmegfelelőbb családba kerülnek, és később sem lesznek súlyos nehézségeik a beilleszkedéssel.

Májusban a parlament előtt

Török Zsolt, az MSZP parlamenti frakciója népesedéspolitikai és ifjúsági szakcsoportjának vezetője a hozzá eljutott panaszok miatt fél éve kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervezett, amelyen részt vehetett minden érintett fél: civilek, hatóságok, szülők. Az egyeztetések eredménye több olyan törvénymódosító javaslat lett, amelyekről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ötpárti egyeztetéseket kezdeményezett. Ha a tárgyalások eredményesek lesznek, a változtatási javaslatok – amelyek összesen tizenegy törvényt, rendeletet érintenek, köztük az új Polgári Törvénykönyvet is – májusban kerülhetnek a parlament elé.

Hazai mutatók

Összesen 585 örökbefogadható kiskorú és 1337 örökbefogadásra
alkalmasnak minősített szülő volt Magyarországon 2006 végén. Abban az
évben 738 örökbefogadást engedélyeztek; ezen belül 178 esetben ez a
házastárs gyerekére vonatkozott, 124 kiskorút pedig külföldi
állampolgár fogadott be.Forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési
Programban, KSH

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a civilek is egyetértettek, hogy az Európában máshol jól működő utógondozást fejleszteni kell. Az örökbeadott gyerekekről ma sok esetben még a védőnői rendszer sem értesül időben, az utánkövetés pedig kimerül a gyámhatósági családlátogatásokban, amelyek nem támogató jellegűek, inkább csak a környezet ellenőrzésére szolgálnak. A szakemberek által sürgetett utógondozás két részből állna: egy mindenki számára kötelező kétéves tanácsadásból, illetve egy fakultatív klubrendszerből. Utóbbiban az örökbefogadók és az örökbefogadottak az övékhez hasonló helyzetben lévőkkel találkozhatnának.

Segítség nélkül

„Magyarországon a családok nem mernek segítséget kérni, mert tehetetlenségüket szülői kudarcként élik meg. Pedig szükségük lenne a tanácsokra, hiszen például a gyerekek kamaszkora egy átlagos család esetében is nagyon problémás időszak, nemhogy örökbefogadóknál” – magyarázza Korbuly Ágnes szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Ezért fordulhat elő, hogy évente 10–20 család – a szülők vagy maga a gyerek – kéri az örökbefogadás felbontását, elsősorban a megoldatlan krízishelyzetek miatt. „Ez az átlagos éves örökbefogadásoknak ugyan mindössze 2 százaléka, de a szakma szégyenfoltja, hogy egyáltalán van ilyen eset” – mondja Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese.

Vannak azonban olyan kérdések, amelyekben a mai napig nem értenek egyet a kerekasztal-egyeztetés résztvevői. A leghevesebb vita a vér szerinti szülők lemondó nyilatkozata körül alakult ki. A mostani szabályok szerint a szülő titkos örökbefogadásnál – azaz ha nem ismeri az örökbefogadót – a lemondó nyilatkozat aláírásától számított 6 hétig megváltoztathatja döntését.

—-Lapozzon a tervezett változásokhoz!—-

Vissza lehet vonni

A javaslatok egyike kiterjesztené a visszavonás jogát a nyílt örökbefogadásra is, azaz ha a szülő egy adott házaspár javára mond le a gyermekről. „A szülést követő órákban, napokban az anyák egyszerűen nem képesek egy ilyen nagy horderejű döntés következményeinek átgondolására. Ki vannak fáradva lelkileg és testileg. Erre ad megoldást a 6 hét” – fogalmaz Radoszáv Miklós. A „gondolkodási időt” támogatók a babákat az örökbefogadó párnál helyeznék el, szerintük ez különösebb gondot nem okozna.

A nyílt örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek teljesen más véleményen vannak. „Az anyáknak nem kell rögtön a szülés után dönteniük a babájuk sorsáról, hagyunk nekik időt, 2–3 hetet is, hiszen addig a kórházban tudjuk tartani az újszülötteket. De az embertelen, hogy az örökbefogadóknak 6 hétig kell rettegniük, mikor viszik el a gyereküket!”– tiltakozik Budavári Zita, a nyílt örökbefogadással foglalkozó Bölcső Alapítvány elnöke. A civil szervezetek attól is tartanak, hogy lesznek olyan esetek, amikor a vér szerinti anya pénzbeli juttatást fog kizsarolni a kiválasztott pártól az újszülöt-
tért cserébe.

Tervezett változások

● Gyermekjogi képviselők is ellenőrizzék az örökbefogadási folyamatot

● Gyorsítsák fel az örökbefogadhatóságról döntést hozó bíróságok eljárását

● Hamarabb legyen örökbe adható az a gyerek, akivel nem törődnek a vér szerinti szülei

● A felkészítő tanfolyam kötelező óraszáma 21 óráról növekedjen 30 órára

● A vér szerinti anya nyílt örökbefogadás esetén 6 hétig visszavonhassa lemondó nyilatkozatát

● Jöjjön létre utánkövetési rendszer: kötelező kétéves tanácsadás és egy fakultatív klubrendszer a szülők számára

● Akármilyen korú is az örökbefogadott, a szülőnek minimum 1 évig járjon gyes

● Azoknak a szülőknek, akik fogyatékkal élő, beteg vagy idősebb
gyermeket fogadnak örökbe, járjon adókedvezmény vagy megemelt családi
pótlék

Téglásy Imre, a krízishelyzetben lévő anyákkal foglalkozó Alfa Szövetség alapító főtitkára szerint viszont a cél éppen hogy az örökbeadások számának csökkentése lenne, egy segítő anya- és gyermekvédelmi rendszer létrehozásával. „Ez visszaszorítaná a terhességmegszakítások és újszülött-gyilkosságok számát is” – vallja a főtitkár.

Útvesztők

A fő gond az, hogy nagyon lassan nyilvánítják örökbe adhatónak azt a kisgyereket is, akivel szülei szinte nem is törődnek. A jelenlegi jogszabály szerint ugyanis a kiskorú nem adható örökbe, ha a szülő nem ír alá lemondó nyilatkozatot, és a gyereknél hároméves koráig legalább félévente, afölött pedig évente jelentkezik.

A szakemberek szerint ez a türelmi idő túl hosszú, ráadásul a hivatalok sok esetben egy képeslapot vagy levelet is kapcsolatfelvételnek minősítenek. Ezért a kerekasztal-beszélgetések résztvevői azt javasolják, rövidüljön le egy-két hónapra az az idő, amelyet a szülők kapnak, és szigorítsanak a kapcsolatfelvétel definícióján is: a személyes találkozást vagy legalább a telefonbeszélgetést kerülő szülő veszítse el felügyeleti jogát. Így talán meg lehetne változtatni azt a statisztikát, miszerint 2006-ban közel 15 ezer átmeneti nevelt volt a szakellátásban – akiknek átlagosan mindössze 5 százaléka kerül vissza vér szerinti családjához –, de összesen csak 538 kiskorú volt örökbe fogadható.

Lassú hivatal

Ám a gyerekek nem csak a szülők miatt ragadhatnak évekre az intézetben vagy nevelőszülőknél. A hivatali munka lassúsága miatt előfordulhat, hogy újszülöttek – a hazai párok által örökbefogadásra legkeresettebb korcsoport tagjai – akár hónapokra is csecsemőotthonba kerülnek.

Budavári Zita szerint ennek hátterében valószínűleg az a normatív támogatási rendszer áll, amelyben a gyermek- és csecsemőotthonok az ott élő gyerekek után kapják a fejkvótát, vagyis – mint arra az Állami Számvevőszék 2004-es vizsgálata is rámutatott – az intézetek anyagilag érdekeltek abban, hogy minél tovább náluk maradjon egy újszülött. Ez azonban a gyerekek családba kerülésének esélyeit rontja, hiszen Magyarországon központi kérdés a párok számára az életkor – egy 9–10 éves gyermeket már kevesen szeretnének örökbe fogadni.

Aki nem kell

Márpedig ma az örökbe adható kiskorúak 70 százaléka „nem kelendő”, mert 6 évesnél idősebb, beteg, roma, vagy éppen a hatóságok szeretnék együtt tartani a testvérével/testvéreivel. Nekik gyakorlatilag ma nincs esélyük arra, hogy családba jussanak. A javaslatok közt szerepel, hogy azok a szülők, akik idősebb vagy fogyatékkal élő kiskorút fogadnak örökbe, magasabb szintű támogatásban részesüljenek.

Ezek a gyerekek addig leginkább a külföldi – zömmel nyugat-európai – örökbefogadókban bízhatnak. Ők ugyanis csak olyan kiskorút vehetnek magukhoz, akit Magyarországon nem tudtak örökbe adni: így legtöbbször 6 évesnél idősebb, beteg, fogyatékkal élő vagy roma gyerekek kerülnek hozzájuk. Évi 100–120 gyerek – az összes örökbe adott nyolcada – jut ki külföldre. A civil szervezetek szerint ez még mindig a legjobb megoldás: ugyan más nyelvű és kultúrájú környezetbe kerülnek, de legalább szerető családban nőhetnek fel.

Az itthoni 2–3 éves várakozási idő dacára ritkaság viszont – ellentétben a nyugat-európai és amerikai gyakorlattal –, hogy a meddő párok külföldi gyereket fogadjanak örökbe. Legtöbben nem tudják vállalni az eljáráshoz szükséges kint-tartózkodás költségét, ráadásul kevesen vállalkoznának színes bőrű újszülött felnevelésére.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.