A szavazást megelőzően éles politikai vita bontakozott ki kormánypárt és ellenzék között a pénztártörvény megszületésének körülményeiről.
“Demokráciában ilyen botrány még nem történt, mint amilyen a pénztártörvény kapcsán” – kommentálta a még hatályos törvény előéletét Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke.
Itt még szent a béke (Fotó: MTI)
A politikus úgy vélte, a kormánynak önkritikát kell gyakorolnia, és le kell vonnia a konzekvenciákat, valamint gesztusokat kell tennie az ellenzék felé annak elismerésére, hogy “rossz irányba indultak el” – utalt az egészségbiztosítás részben magántőke általi finanszírozására a politikus.
Szóvá tette, hogy a kormányoldal – beleértve az SZDSZ-t is – hisztériakeltéssel vádolta az ellenzéket, amikor arra hívták fel a figyelmet, hogy a magántőke bevonása a biztosítási rendszerbe nem jó megoldás. Schvarcz Tibor, a bizottság szocialista elnöke, reflektálva Mikola István szavaira úgy vélte, nem lehet gesztusokat kérni a Parlament előtti tüntetések és az szocialista képviselők házára dobott Molotov-koktélok után.
KGB-s módszerek
Pesti Imre (Fidesz) visszautasította Schvarcz Tibor megjegyzését, mint mondta “KGB-s módszerre utal” az, hogy az atrocitások értelmi szerzőinek az ellenzéket próbálják beállítani, és – mint mondta – ha Schvarcz Tibor “B-középről és Molotov-koktélról beszél, a kormánypártok körül kellene alaposabban körülnézni.
Kökény Mihály, a szakbizottság szocialista elnöke azt mondta: a szocialisták egy ma is vállalható kompromisszumot kötöttek. Hangsúlyozta azt is, hogy az MSZP soha nem akart üzleti, versengő biztosítókat “beengedni” az egészségbiztosítás területére.
“Ismert politikai események és körülmények kapcsán a befektetői érdeklődés hiányában esélytelenné vált a törvényben megszabott rendben a kisebbségi részvényértékesítés, ezért új törvényre van szükség” – fogalmazott Kökény Mihály, aki kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy “minden marad a régiben”.
Tragikus másfél év
Nagy Kálmán (KDNP) tragikusnak nevezte az egészségügy elmúlt másfél évét, és arra kérte a kormányt, hogy “most már ne csináljon semmit, ne kezdjen új koncepcióba, hanem kezdjen el a rendet tenni”.
Juhászné Lévai Katalin (MSZP) hozzászólásában úgy fogalmazott: az ellenzék igenis pánikot keltett a törvény kapcsán, és az egyes megállapításokat torzítva, elferdítve tárta a közvélemény elé, továbbá a törvény vitájában az ellenzék nem volt konstruktív, hiszen egyetlen javaslattal sem segítette a törvényhozási munkát.
Horváth Zsolt, a fidesz képviselője azt mondta: “másfél éven át szórakoztak az emberekkel egészségbiztosítási reform címszóval, amely károkat nem lehet forintba kifejezni, csak életévekben”. Meg kell nevezni a felelősöket, “itt az ideje a felelősségre vonásnak” – tette hozzá. Kiemelte: másfél milliárd forintot dobott ki a kormány az ablakon azzal, hogy kinevezték a pénztárak vezérigazgatóit, a vezetők fizetést kapnak és több száz milliót költöttek kommunikációra is.
Személyes akasztás
Schvarcz Tibor (MSZP) a felelősségre vonás kapcsán úgy fogalmazott: az 50-es évek politikai gyakorlata térne vissza, amikor politikai okokból kerestek felelősöket. Heinz Tamás (Fidesz) kifejtette, az ellenzék “nem személyes akasztást akar”, amikor felelősségre vonásról beszél. Úgy vélte, az SZDSZ felelős a kialakult helyzetért és nem az ellenzék.
Csáky András (MDF) hozzászólásában pártja nevében visszautasította, hogy az ellenzék nem segítette a munkát, mint mondta, a demokrata fórum számtalan módosító indítványt nyújtott be a törvényhez. A jogszabály szerencsére nem hatályosult, így annak negatív hatása sem érződhet. Úgy vélte, mindkét politikai erőnek le kell vonnia a tanulságot a jövőre nézve, mert ilyen agresszív módon egy ágazati átalakítást nem lehet áterőltetni a törvényhozáson.
Béki Gabriella (SZDSZ) helyét a bizottságban Bőhm András liberális politikus vette át, aki azonban nem volt jelen az ülésen.
