Szűcs Erika (MSZP) azt is közölte: el szeretné érni, hogy a bizonytalan társadalmi státuszú, fedél nélkül élő társaiktól ne féljenek az emberek. Az új szociális és munkaügyi miniszter szerint e félelmeket a helyi közösségi együttműködésben lehetne tompítani.
Álláspontja szerint ennek érdekében új elemeket is be lehet építeni a hajléktalanellátás rendszerébe, ebben pedig az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése meghatározó lehet, hiszen ők tudják, milyen feladatokat lehetne megoldani.
Szűcs Erika úgy látja, minden településen lehet találni olyan értelmes tevékenységet, amivel megteremthető a kapcsolat a helyi közösség és az ott élő hajléktalanok között. Ezek között említette a lakókörnyezet gondozását, valamint saját példáját: hogy ő a közterületen kéregető otthontalanoknak fizet azért, ha távollétében vigyáznak a parkoló autója épségére.
Mint mondta, egyáltalán nem tartja butaságnak az olyan rendhagyó ötleteket, amelyek társadalmilag hasznos munkához juttatják a rászorulókat. Közölte, az önkormányzatok a hajléktalanokat képviselő szervezetekkel köthetnének olyan megállapodásokat, amelyek megélhetést biztosítanának az otthontalanoknak.
Szűcs Erika szerint meg lehetne fontolni gyűjtőurnák köztéri felállítását is, hogy a hajléktalanok “ne egyenként kéregessék a száz forintot”; az így befolyó pénzt a segítő szervezetek osztanák szét.
Közölte, a közterületi kitiltást nem tartja elfogadható megoldásnak, hiszen így a kéregetők a szomszédos utcákban jelennek meg, miközben a város nem tett semmit azért, hogy a rászorulók változtatni tudjanak az életükön. Jelezte ugyanakkor azt is, meg tudja érteni azokat a polgárokat, akik kifogásolják a közterületeken kéregető hajléktalanok megjelenését. Véleménye szerint azonban a változtatáshoz nincs szükség a megalázó közterületi kitiltásra.
