Elsöprő többséggel Pálinkás József fizikusprofesszort, volt fideszes oktatási minisztert választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. A jelölt már az első fordulóban megszerezte a tisztújító közgyűlés támogatását. Az MTA elnökének megbízatása három évre szól.
Pálinkás József (fotó: MTI)
Az elnöki pozícióra Pálinkás Józsefen kívül Roska Tamást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai karának alapító dékánját, az Akadémia számítástechnikai intézetének kutatóprofesszorát, valamint Somlyódi Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjét kérték fel.
A másik két jelöltnek nem volt esélye
A liberálisnak tekinthető Fésüs László és az inkább baloldalinak tekinthető Keviczky László kiesése után egyértelműen Pálinkás lett a legerősebb aspiráns. Vele szemben azonban felmerült a kritika, hogyan tud majd együtt dolgozni a kormánnyal.
A másik két jelölt sokkal esélytelenebb volt. Roska Tamást, a halk szavú tudóst bár elért eredményei minősítették, kevesebb szavazatra számíthatott. Somlyódy László az elmúlt években több, általánosan elfogadott tudománypolitikai koncepciót is kidolgozott, illetve 2001 óta irányítja a kormány tudománypolitikai kollégiuma mellett működő testületet – erre a posztra még Orbán Viktor nevezte ki. Rontotta viszont az esélyeit, hogy a tudománypolitikáért felelős új, tárca nélküli miniszter, Molnár Károly a műegyetem rektora, ahol pedig Somlyódy tanszékvezető.
Tudomány és politika
Pálinkás 1952. szeptember 18-án született Galvácson. 1971-ben érettségizett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban, 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát, majd a debreceni Atommagkutató Intézetben kezdett dolgozni.
1989-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett, 1995-től az MTA levelező, 2004-től rendes tagja. 1991-től 1996-ig a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének igazgatója volt, 1995-től a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
Az Orbán-kormányban 1998-tól államtitkárként, 2001-től oktatási miniszterként dolgozott, 2002-ben visszatért egyetemi oktatói munkájához. Politikai pályafutását 1989-ben az MDF tagjaként kezdte, 1996-ban az MDNP-be, 1999-ben a Fideszbe lépett be. 2003-ban megszervezte a Fidesz Kulturális Tagozatát, melynek jelenleg is elnöke.
1995-ben egyik szervezője, 2002 és 2003 között elnöke volt a Professzorok Batthyány Körének. A Nemzeti Kör tagja, a Szent István-terv egyik szerkesztője. A 2006. évi országgyűlési választásokon mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei területi listán, 2006. május 30-tól az oktatási és tudományos bizottság tagja.
