Gyurcsány Ferenc másfél évvel ezelőtti szavait idézte napirend előtti felszólalásában Dávid Ibolya: a kormányfő akkor azt mondta, hogy programja végrehajtásához szilárd parlamenti többségre van szüksége. Az MDF elnöke a miniszterelnök május elsején elmondott szavait is idézte: ezek szerint a kabinet nagy dolgokra készül, és a grandiózus tervekhez stabil többség kell. Dávid Ibolya ezután megismételte pártja ismert álláspontját: az MDF szerint bizalmi szavazást kell tartani a kormányfővel szemben, mert parlamenti többség nélkül nem lehet értelmesen kormányozni és érdemi reformokat végigvinni.
Gyurcsány mosolyogva hallgatta a demokrata fórum elnökének szavait. Viszontválaszában elmondta: kisebbségi kormányának szándékai a 2006-os kormányprogramból következnek, vagyis a program végrehajtásának második szakasza következik, amelyben érdemben nőnek a bérek, a fogyasztás, a nyugdíjak, és csökkenhet az infláció. Az előző két év erőfeszítései után már lehet erről beszélni – vélte Gyurcsány, aki megismételte a Munka, Tudás, Tulajdon programról mondottakat.
Hol a hitelesség?
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az új kormányszerkezet kapcsán azonnal annak hitelességét firtatta. Kiemelte, hogy egy olyan új kormány alakult, amely továbbra is a koalíciós programot hirdeti, így nem különbözik attól, amely már elbukott. A frakcióvezető kérdése szerint hogyan lehet hiteles egy olyan kormány, amely munkahelyteremtőnek deklarálja politikáját, miközben mára közel 500 ezer munkanélküli van az országban.
Navracsics, Gyurcsány Ferencet személyes hitelessége kapcsán azzal szembesítette, hogy Horváth Ágnes leváltását is cáfolta március 10-én az elbukott népszavazás után. A frakcióvezető szerint Gyurcsányban ezek után már sem a nemzetközi elemzők, sem a hazaiak, de még pártjának tagjai sem bíznak többé. Éppen ennek kapcsán úgy értékelte a kormányfőt, hogy az gyávaságból nem akar eleget tenni annak a kérésnek, hogy bizalmatlansági szavazást kérjen maga ellen.
Gyurcsány Ferenc viszontválaszában arra kívánta emlékeztetni a Fideszt, hogy éppen ők voltak, akik 2006-os programjukban nagyarányú adócsökkentést, gyógyszerárcsökkentést és 7 százalékos gazdasági növekedést ígértek. A kormányfő szerint az MSZP eddigi teljesítményét jól jellemzi, hogy a nyugdíjak emelésével annak vásárlóereje 40 százalékkal növekedett, valamint a közszférában dolgozók átlagbére is 30 százalékos növelésen ment keresztül. Emellett hangsúlyozta a családtámogatások duplájára emelését is.
Egykulcsos adórendszert szeretne Kóka
Komoly derültséget keltett a Házban, amikor Szili Katalin megadta a szót Kóka János szabad demokrata frakcióvezetőnek „Az első nap ellenzékben” című beszédéhez. Hasonló sikert aratott a pártelnök, amikor beszédét kikapcsolt mikrofon mellett kezdte meg, majd Szili Katalin megkérte, hogy aktiválja chipkártyáját.
Mindenki több pénzt szeretne a megszorítások után, és az ország akkor stabil, ha nő a gazdaság – mondta a pártelnök, aki szerint most az a legfontosabb, hogy visszataláljunk a helyes gazdaságpolitikához. Kóka úgy vélte, hogy ehhez csökkenteni kell az állami újraelosztás mértékét, új és okos, vagyis egykulcsos adórendszerre van szükség.
