Csak az biztos, hogy minden bizonytalan – mondta lapunknak a helyzetet értékelve Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet elemzője szerint április 30-ig négy „hosszú hét” fog eltelni, amely a végérvényes szakítással és a békekötéssel is zárulhat. Az első és jelenleg legvalószínűbb forgatókönyv a szakítás.
Nehéz kisebbségben
“E mellett szól, hogy így az SZDSZ friss levegőhöz juthat, s kívülről bírálhatja a kormányt, az MSZP pedig látszólag újrakezdhetné a kormányzást a népszavazási fiaskó után. Ezt a forgatókönyvet azonban valószínűtleníti a kisebbségi kormányzás instabilitása. A kisebbségben lévő MSZP-kormány a jelenlegi nyilatkozatok szerint nem számíthat a Fidesz, a KDNP és az MDF támogatására sem, tehát a parlamenti többséget az SZDSZ résztámogatásával kellene megszerveznie” – fogalmazott a politológus.
Hozzátette: semmi nem támasztja alá ugyanakkor, hogy az adóreform részkérdéseiről, az egészségbiztosítás privatizációjáról, vagy az MVM jövőjéről – amelyek elvezettek a koalíciós válsághoz – így nagyobb eséllyel tudnának megállapodni.
Ha megvalósul a kedden bejelentett forgatókönyv, akkor a kisebbségi kormányzásnak alapvetően két útja van. Az első, és most kilátásba helyezett az, hogy az SZDSZ többé-kevésbé folyamatosan támogatja a kormányt, részben annak érdekében is, hogy elkerülje a számára rendkívül kockázatos előrehozott választást – mondta Gyulai Attila a FigyelőNetnek.
A Political Capital Institute vezető elemzője szerint a másik lehetőség, hogy a kormány ad-hoc koalíciókat hoz létre a törvények elfogadtatása érdekében, ez azonban tovább destabilizálhatja a kormányzást. Az április 30-i határidőbe ugyanakkor a keddi megállapodás mellett is belefér az a lehetőség, amely az eddigi koalíciós pártok által végrehajtott miniszterelnök-cseréről szól.
Lenne Gyurcsánynak alternatívája?
A kisebbségi kormány többségalkotási képessége alapvetően a kormányfő személyétől függ Mráz Ágoston Sámuel szerint. Kóka János hétfői kirohanása után azonban Gyurcsány-ellenes parlamenti többség jött létre, amely csak azért nem vezet miniszterelnök-cseréhez, mert Gyurcsánynak valóban nincs önjelölt alternatívája.
Kóka határozottan reagált Horváth menesztésére
Gyulai Attila szerint is az az igazi kérdés, hogy ki az, aki elfogadható az SZDSZ számára is, tekintettel például az elmúlt napok vitáira a reformok mélységével és tempójával kapcsolatban. A Political Capital Institute vezető elemzője úgy véli, az, hogy Fodor Gábor április 30-ig a kormányban marad utal erre a lehetőségre is, illetve tágabb értelemben arra, hogy mégis lehetséges a szocialistákkal történő újabb megállapodás.
A kompromisszum sincs még kizárva
De üzenet a párton belüli kampány számára is: a koalíció újragondolását vagy felbontását is lehet lassabban, óvatosabban kezelni, tehát van alternatíva a most nyilvánvalóan megerősödött Kóka János által végigvitt folyamathoz képest is. Az SZDSZ számára a kisebbségi kormányzás legnagyobb kérdése az, hogy el tud-e távolodni annyira a szocialistáktól, hogy azzal ne kockáztassa az előrehozott választást, de mégis láthatóvá váljon új ellenzéki szerepe.
Második forgatókönyvként számol a Nézőpont Intézet is a koalíciós válság elcsendesülésével. A „hosszú hetek” során Gyurcsány Ferenc és Horn Gábor – saját pozíciójuk védelmében – minden bizonnyal ezt fogják szorgalmazni. A békekötés szimbolikusan a koalíciós szerződés újratárgyalásával, egy új kompromisszum megkötésével, illetve tárcacserékkel történhetne: például az adóreformért állami egészségbiztosítás, vagy külügyi tárcáért Gazdasági Minisztérium.
Az SZDSZ nem is olyan egységes
A megállapodás egy speciális esete lehet, ha Gyurcsány nem Kókával, hanem a két hónapja veszekedő egyik SZDSZ-szárnnyal egyezne csak meg. Fodor lemondásának felfüggesztése ezt a szándékot jelzi.
A SZDSZ-en belüli konfrontáció élességét mutatja, hogy a rendkívüli pártegység csak egy napig tartott. Ebben a helyzetben – az SZDSZ-en belüli erőviszonyok átalakulása alapján – a részmegállapodás (Gyurcsánynak 6 képviselő kell a többséghez) egyáltalán nem irreális Mráz Ágoston Sámuel szerint.
Végül harmadik, vészforgatókönyvként a Nézőpont Intézet elképzelhetőnek tartja egy szakértői kormány alakítását. Ha a (volt) koalíciós pártok nem tudnak megegyezni, megnő egy előrehozott választás valószínűsége. Ebben a helyzetben – megőrzendő a mandátumukat, valamint elkerülendő egy megszorításokról szóló választási kampányt – az MSZP-SZDSZ és az ellenzék is érdekeltté válna egy független válságkezelő kabinet létrehozásában.
Az MSZP felkészült
Az MSZP kedd esti elnökségi ülésén elhatározta: kisebbségben fognak kormányozni. Ez – mint fogalmaztak – több felelősséggel, de több lehetőséggel is jár. A szocialisták bíznak az SZDSZ külső támogatásában.
A tárcacseréket Kiss Péter és Ficsor Ádám fogja levezényelni. Egyelőre nem keresnek új minisztereket.
Lemondanak, de támogatják a reformokat
Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese a koalíciós egyeztetést követően elmondta, hogy az SZDSZ tárgyalódelegációja tájékoztatta szocialista partnerét arról, hogy az SZDSZ parlamenti frakciója és ügyvivői testületet úgy döntött: április 30-ával visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. Az MSZP vezetői jelezték, hogy tudomásul veszik a döntést.
Az SZDSZ-es politikus hozzátette: pártja minden olyan parlamenti döntést támogat, ami a konvergenvciaprogram megvalósítását, a gazdasági növekedés beindítását és a szükséges reformok, átalakítását célozza.
Lendvai Ildikó ehhez hozzátette: arról is egyeztetnek, hogy az általános célokat, amelyekkel a liberálisok is egyetértenek, miként lehet konkrétumokkal kiegészíteni.
Gyurcsányt akarja az MSZP
Nem merült fel, hogy más miniszterelnökkel szeretnénk ugyanazt a programot megvalósítani, ennek értelme sem volna – mondta Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője az MSZP és az SZDSZ koalíciós egyeztetése után.
A frakcióvezető határozottan cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc hétfőn felajánlotta volna a lemondását, de mint mondta, ezt nem is fogadták volna el.
Az elnökség ülésén több mint húszan vettek részt, közülük többen is azt nyilatkozták, hogy nem hatalmi harc folyik. Az elnökség tagjai állítólag nem vetették fel, hogy a miniszterelnöknek felelőssége lenne a koalíciós válság kialakulásában.
Kóka cserélne
A Hírszerző információi szerint Lendvai Ildikó az ülésen beszámolt arról, hogy Kóka János megkereste őt és felajánlotta, hogy egyeztessenek az új kormányfő személyéről, de ő ezt elutasította. Döntésével az elnökség tagjai egyetértettek.
