Betört ablakok, hiányos kerítés – a Tarnabodra érkező autóst rögtön egy ilyen ház fogadja, majd még egy. „Kihaltak belőlük és nincs aki rendbe tenné. De a Befogadó Falu-program keretében érkezők rendes házakat kapnak” – fogad bennünket Pető Zoltán, a Heves megyei falu polgármestere. Jelenleg is három ház áll üresen, hogy aztán olyan hajléktalan családok kapják meg, akik vállalják a tarnabodiak feltételeit.
A feltételek pedig nem túl szigorúak. Mindössze azt várják el az újonnan érkezőktől, hogy a kapott állatokat gondozzák, tartsák karban a kertet és a családfő a neki felkínált munkát fogadja el. A munka pedig nagy kincs az egyik leghátrányosabb kistérségben. A program négy évvel ezelőtti elindulásáig már a dolgozókat szállító busz sem jött el Tarnabodra. Volt aki épp emiatt nem tudott munkát vállalni a környező településeken sem.
Addig innen el nem megy
Ezt elégelte meg Pető Zoltán, aki – mielőtt Tarnabod első emberévé választották volna – tíz évet dolgozott Budapesten, mint a Kecskeméti utcai rendőrőrs járőre. „Eljött a falunkba Vecsey Miklós (korábban a szociális tárca hajléktalan ügyekkel foglalkozó miniszteri biztosa volt – a szerk.), hogy meglátogasson egy Pestről idekerült családot. Bejött az irodámba, hogy segítsek valamit azon a családon. Beszélgettünk, aztán oda jutottunk, hogy beálltam a hivatal ajtajába és azt mondtam neki, hogy addig innen el nem megy, amíg a Befogadó Falu-programot tető alá nem hozzuk” – nevet a testes polgármester.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott programot eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki, ám eddig mindössze két falu, elsőként Tarnabod, majd Erk kapcsolódott be. Tarnabodon közmeghallgatás és komoly kétségek előzték meg, jó-e, ha fedél nélküliek érkeznek az amúgy is szegény településre.
Aztán a kétkedőket is meggyőzte, hogy a program keretében lett új óvoda, konditerem és egy harminc főt foglalkoztató üzem, ahol elektronikai hulladékok válogatását végzik. „Összességében ötven új munkahely jött létre. Ez a program olyan helyre való, ahol jelen van a szegénység” – mondja a polgármester.
Teljes hiteldíj mutató
A szegénység pedig áthatja az ezerlelkes falut. „Jól itt csak az uzsorázásból lehet élni” – állítják a falusiak. A hitelszámítás kegyetlen. Volt aki húszezer forintot kapott kölcsönbe, hogy a következő héten négyszázezret kérjenek vissza tőle, majd a házával fizesse meg a tartozását. Tarnabodon négy-öt családról beszélnek, akiknél mindig van kölcsönadnivaló, nyolcvan családban viszont álmatlanul forgolódnak a kamatos kamatok miatt.
A polgármester szerint csak az maradhat a felszínen, aki el tudja hajtani a félelemkeltő „bankosokat”. Ezért azzal az ötlettel állt elő, hogy annak, aki kéri, az önkormányzat kezeli a pénzét és a – főként segélyből élők – hitelből vásárolnának a boltban. „Rossz adóst csinálok belőlük, hiszen azoknak az uzsorások sem adnak, akikről tudni lehet, a boltban is hitelből vásárolnak. Aztán a hónap végén az előre kialkudott és levásárolt összeget lehúzhatja a boltos a szociálismunkásnál lévő bankkártyáról” – vázolja fel a jövőt Pető Zoltán.
Mint kiderült, az uzsorások a frissen befogadott tizenöt hajléktalan családnál is bepróbálkoztak, egyelőre sikertelenül. Ugyan az önkormányzat és a szeretetszolgálat szeme rajtuk van, ám a polgármester úgy látja, elkényelmesednek azok, akikre nagyon vigyáznak. Az újonnan érkezők közül nem mindenki váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Bár a hajléktalanok mindegyike ajánlással jött, volt akit ugyanarra a buszra tettek vissza, amelyikkel érkezett.
Biztosítva van a visszaút
De akadt család, akiknek tíz hónap együttélés után mondták a tarnabodiak, hogy elég volt. A szülők ugyanis annyit ittak, hogy már a gyerekeket sem tudták ellátni rendesen. Többszöri figyelmeztetés után előbb a piciknek kerestek nevelőszülőket, csak ezután szóltak a házaspárnak, hogy költözzenek ki az ingyen hajlékból. A ház ugyanis a szeretetszolgálaté, a családok csak használhatják. A programba csak úgy kerülhet be valaki, ha a visszaútja is biztosítva van, ami persze legtöbbször egy fővárosi hajléktalanszállót jelent.
Eddig minden második érkező ragadt meg a faluban. A kezdeti segítség mellett rendszeresen eljár hozzájuk Bálint gazda (Bálint György), hogy a háztáji növénytermesztésről tartson nekik előadásokat és többüknél az eredeti elvárásokon is lazított a falu, elég ha egyvalaki dolgozik a családból és a kertet nem veri fel a gaz. Persze a programból önként is ki lehet lépni, de erre eddig még nemigen akadt példa.
Beilleszkedők
Tarnabod utcáit járva nem tapasztalni, hogy máshogy él az a család, amelyiknek a portáján ott díszeleg a programot hirdető tábla, mint a született bodiak. A helybeliek elmondása szerint a program „beette magát a hétköznapokba”. Az újonnan érkezettek is köszönnek, összejárnak a többi falusival. A polgármester szerint a legbiztosabb jele, hogy egyes családoknak sikerült a beilleszkedés, hogy voltak akik már ellene kampányoltak a legutóbbi választásokon. „Ha a híd alatt hagyom őket, jobban nyerek” – mosolyog.
Nézze meg Tarnabodon készült videónkat!
Legutóbb tavaly decemberben költöztek új lakók. Az udvaron csirkék, kecskék, az ólban kacsák és görények. „A férjemmel korábban is állatokkal foglalkoztunk, értünk is hozzájuk. A kacsáink akkorák, hogy a falusiak folyton pulykának nézik őket” – fogad Molnár Istvánné. Ők Miskolcról jöttek és két gyerekkel kerültek bajba, túlvállalták magukat és nem tudták visszafizetni a kölcsönt. „Másokon segítettünk és amikor nekünk kellett volna, akkor magunkra hagytak” – panaszolja a fiatalasszony, aztán gyorsan elmondja, milyen hálás a házért, amelyben most laknak. ”Csak az a baj, hogy mi mindig inkább tanyára vágytunk. Most annyi a dolgunk, hogy alig járunk ki az utcára, a falusiak pedig már szóvá is tették” – mondja az asszony.
Bár az új családok érkezésével a gyerekek száma is megnőtt, (jelenleg 130 iskolás és 80 óvodás van a faluban) az iskola mégsem tud önállóan működni, ezért a felsősök szeptembertől másik faluba kényszerülnek. Igaz, egyelőre nincs iskola, amelyik befogadná a többségében romagyerekekből álló osztályokat. Tarnabod ezért bővítene a programon, mert az új életre esélyt kapó hajléktalanok a falunak is esélyt adnak.
