A szak kizárólag a Zrínyi Miklós Nemzetbiztonsági Egyetemen tanulható, az ide jelentkezők tehát tudatos pályaválasztók, jövőjüket a Magyar Honvédség kötelékében képzelik el – olvasható az OFIK honlapján közzétett kutatásban. Mivel egyetlen intézményben tanulható a szak, s nagy a túljelentkezés, ezért nem meglepő, hogy a katonai vezető szakon tanulók csaknem 60 százaléka nehéznek tartja a bejutást. A 2007-es felsőoktatási jelentkezési adatok szerint a 24 államilag támogatott nappali tagozatos helyre 210 első helyes (összesen 356) jelentkezés érkezett, a bejutási ponthatár pedig 122 pont volt. Aki azonban megváltotta a belépőt, úgy tűnik, már túl van a nehezén: legalábbis a hallgatók többsége közepesen nehéznek ítéli meg a diploma megszerzését.
Az elhelyezkedési lehetőségek értékelésében széles a válaszok palettája: harminc százalék szerint inkább könnyű az első munkahely megszerzése, 39 százalék azonban inkább nehéznek tartja, míg a többieknek nincs határozott véleményük.
A kutatásból kiderült, hogy az ide jelentkezett hallgatók elsöprő többsége tudatosan döntött a szak mellett: 88 százalékuk első helyen jelentkezett, 59 százalékuk újra ezt a szakot jelölné be, 75 százalékuk pedig a diplomaszerzés után ezen a területen szeretne álláshoz jutni. A hallgatók 81 százaléka szerint a végzés után egy-két éven belül szakmájában álláshoz jut.
A többség értelemszerűen a Magyar Honvédség kötelékében képzeli el jövőjét, csupán 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem az állami-, illetve közszférában szeretne érvényesülni. A tudatos pályaválasztásról árulkodik, hogy a hallgatók nagy része a diplomázás után nem szeretne továbbtanulni, újabb diplomát szerezni, hanem a gyakorlatban akarja kamatoztatni az egyetemi padban felszedett tudást.
Az egyetemi élettel, a tanulás körülményeivel részben elégedettek a katonai vezető szakos hallgatók. Pozitívan nyilatkozott a többség az oktatók segítőkészségéről, a sportolási lehetőségekről és a könyvtár színvonaláról. Ezzel ellentétben inkább rossz véleménnyel voltak a számítógépekhez való hozzáférésről, a kulturális lehetőségekről és a kutatásba való bekapcsolódásból. Ugyancsak elégedetlenek a hallgatók az intézményi demokrácia helyzetével, ám a katonai pálya eleve nem azon területek közé tartozik, amely a demokratikus döntéshozatalról szólna – olvasható a kutatásban.
