A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) és a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) szervezésében megrendezett Felsőoktatási Média Konferencia nyitó eseményeként Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, dr. Bayer József, a ZSKF rektora és Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője vitázott a népszavazás után megvalósítható minőségi felsőoktatásról.
A felek egyetértettek abban, hogy a felsőoktatás minőségi fejlődése a legfontosabb, az eszközökkel kapcsolatban azonban nem született egyetértés. Miskolczi Norbert szerint például a térítési és juttatási rendszert újra kell gondolni, és a minőségi ösztönzést nem a fizetési kötelezettséggel látja megvalósíthatónak. Tatai-Tóth András továbbra is úgy véli, hogy valamilyen formában a képzéshez hozzá kellene járulniuk a hallgatóknak, hiszen akkor értékelnék és követelnék oktatásuk színvonalát. Bayer József egyetértett abban, hogy előbb vagy utóbb be kell vezetni valamilyen képzési hozzájárulási rendszert, mert hosszú távon nem tartható a felsőoktatás ingyenessége.
Érvek a tandíj mellett…
Tatai-Tóth András elmondta, hogy Magyarországon nagyon sokan fizetnek a felsőoktatásért, hiszen a hallgatók 51 százaléka jelenleg költségtérítéses finanszírozási formában tanul. Ilyen értelemben tehát a népszavazás a kis összegű képzési hozzájárulás rendszerét törölte el csupán, a nagy összegű költségtérítést továbbra is fizetniük kell a felsőoktatásban tanulók majdnem felének.
A Magyar Rektori Konferencia által képviselt álláspontot – miszerint támogatták a tandíj bevezetését – dr. Bayer József, a ZSKF rektora továbbra is hangsúlyozta. „Saját javaslatuk megszüntetné a költségtérítéses és államilag támogatott finanszírozási formát, és egy lépcsőzetes rendszerben, a teljesítménytől függően állapítaná meg a fizetési kötelezettség mértékét” – mondta a rektor. Ez a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll, és a Felsőoktatási Kerekasztal tegnap megszavazott egyöntetű döntése szerint a kétstruktúrájú – azaz az államilag támogatott és a költségtérítéses finanszírozási – rendszer marad a felsőoktatásban az elkövetkezendő 3 évben biztosan. Bayer professzor szerint a magyar gazdasági helyzet nincs felkészülve arra, hogy finanszírozza a felsőoktatás egészét, és nem is feladata.
…és a tandíj ellen
Tatai-Tóth András nem tartja kizártnak, hogy az elkövetkezendő években változás lesz az államilag támogatott hallgatók keretszámában. „Almássy Kornél, az MDF alelnöke szerint is ez az egyik megoldás a felsőoktatás költségvetésének növelésére, ez azonban egyéni szakmai véleményem” – hangsúlyozta Tatai-Tóth András.
A HÖOK elnöke kitért arra is, hogy az elmúlt 18 évben nem tartotta senki fontosnak a két finanszírozási forma igazságtalanságainak vizsgálatát, szerinte ugyanis a felsőoktatási intézményeknek nem volt érdekük a megüresedett állami helyekre átvenni a fizetős hallgatókat. „Ez az egyetemek és főiskolák számára csak a kaviár a vacsora mellé” – fogalmazott Miskolczi Norbert. Ugyanakkor üdvözölte a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi ülésén támogatott javaslatot, miszerint az átjárhatóságot a tandíj kérdése nélkül is lehet vizsgálni, és a költségtérítéses hallgatók legjobb 15 százaléka átkerül az államilag támogatott képzésbe.
