Két vezető politikai elemző cég összefogott, hogy módosítási javaslatot fogalmazzon meg a népszavazási törvénnyel kapcsolatban. A Századvég és a Political Capital Institute (PC) véleménye szerint erre azért van szükség, mert fennáll a veszélye annak, hogy a népszavazási kezdeményezések a pártok kampányeszközeivé válnak.
Közösen megfogalmazott nyilatkozatuk egyfelől a politikai osztály szerepfelfogásából következő problémákat rögzíti, másfelől javaslataik az alkotmányos kereteken belül maradnak. Az elemző intézetek azt azonban hangsúlyozzák, hogy a cselekvés lehetősége a politikusok kezében van.
Nem szabad a politikának kihasználnia
„A népszavazási kezdeményezés legitim alkotmányos-demokratikus eszköz, aki ennek a jelentőségét akarja relativizálni vagy elbagatellizálni, az a demokratikus politikai rend normatív erejét gyengíti, aki viszont a politikai cselekvés egyetlen mentsvárát látja ebben, az a parlamentáris demokrácia erejét gyengíti” – áll a PC és a Századvég közös közleményében.
Hangsúlyozzák: a népszavazási kezdeményezés legitim alkotmányos-demokratikus eszköz, amely azonban még akkor is, ha az alkotmány passzusai megengedik, nem elsősorban a kormány és a pártok, hanem a pártokon kívüli civil társadalom számára „fenntartott” jogintézmény. A kutatók azonban azt is hozzáteszik, hogy – ellentétben a Fidesz által indított, elsöprő részvételt és eredményt hozó referendummal – a népszavazás intézményének fennállása óta civilek által kezdeményezett és önállóan végigvitt érvényes és eredményes népszavazásra még nem került sor.
„A népszavazási kezdeményezés legitim alkotmányos-demokratikus eszköz, de nem megengedhető, hogy politikai játszmák tétjévé és terepévé válva az alkotmányos intézmények kiüresedésének és lejáratódásának (Alkotmánybíróság, OVB) a veszélye álljon fenn” – fogalmaz a két piacvezető politikai elemző intézet.
Hatpontos javaslat
A PC és a Századvég a jelenlegi helyzeten hatpontos javaslatával változtatna.
– az országos ügydöntő népszavazás érvényességi küszöbével kapcsolatban helyre kell állítani a többségi elvet.
Tehát az országos ügydöntő népszavazás akkor legyen érvényes, ha a szavazásra jogosult állampolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson. (1997 óta ugyanis az összes választásra jogosult 25 százalék plusz egy ugyanolyan szavazata kell az érvényességhez és eredményességhez). Kivételt jelentenének azonban a lokális civil kezdeményezések, ahol megmaradna a jelenlegi szabályozás.
– a népszavazás mindennemű költségét az állam állja.
A népszavazással kapcsolatos költségekkel a kezdeményező szervezet, valamint az állami támogatásban részesülő pártok és a kormány kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. „Az aláírásgyűjtés megkezdésének időpontjától a népszavazás napjáig terjedő időszakra vonatkozóan a felsorolt szervezetek – az ÁSZ ellenőrzése mellett – honlapjukon tegyék közzé elszámolásukat” – hív fel a Századvég és a Political Capital.
– lerövidítenék a népszavazási kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása közötti időszakot.
Az elemző cégek véleménye szerint ideális esetben a jogszabályoknak megfelelő népszavazási kezdeményezés fél éven, háromnegyed éven belül a szavazók elé kell hogy jusson.
– kaució bevezetésével tehermentesítenék az OVB-t a komolytalan kezdeményezések elbírálása alól.
Ez azt jelenti, hogy valamennyi kezdeményezőnek le kéne tennie kérdésenként egy bizonyos összeget, amelyet az aláírásgyűjtő íveik hitelesítésekor visszakapnának.
– egyértelművé kell tenni a kapcsolatot a sikeres népszavazási eredmény és az arról szóló parlamenti döntés között.
Azaz a parlamentnek a népszavazás eredményéről maximum három hónapon belül törvényt kell alkotnia, tartalmi változtatások nélkül.
– az eredményes és sikeres népszavazás esetén öt évben kell meghatározni azt az időintervallumot, amely után a népszavazásból eredeztethető parlamenti döntés a jövőre vonatkozóan már nem érvényes.
