Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda álláspontjuk szerint az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét. A Fővárosi Főügyészség a szervezet december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulását követően döntött a feloszlatás kezdeményezéséről.
Többen elítélték
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mintegy hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Gárda ellen, ezeket múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek. A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése.
Vona Gábor szerint a szervezet feladatai a „polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás”, valamint „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”. A fizikai felkészítés kapcsán az önvédelmi sportok alapos ismeretét és a lőfegyverek kezelésének megismerését is megnevezték.
Szakadást okozott a Jobbikban
A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök is. Több alkalommal szóba került a gárda ügye az Európai Parlamentben is.
Március 10-én, hétfőn a Jobbik három alapítója jelentette be, hogy kilép a pártból. Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke azzal indokolták döntésüket, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakulását.
