Az adatfelvétel 2008. február 25. és március 1. között készült, személyes kérdezéssel, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán, 1500 fő megkérdezésével.
Az alacsonyabb népszavazási jelenlét az igenek százalékos arányának emelkedésével jár együtt, de értelemszerűen a támogató voksok száma ilyenkor kisebb lesz. A nemleges szavazatot leadók jóval kisebb arányt képviselnek majd, feltehetően nem tudnak 25 százalék fölé emelkedni. Február végén a Fidesz táborának nagyjából héttizede ígérte azt, hogy elmegy és igennel voksol. Az MSZP támogatói sokkal inkább megosztottak, az otthonmaradás és a nemleges szavazat között dilemmáznak. Csaknem fele részük passzív, az aktivitást mutatók pedig kétharmad részt nemmel szándékoznak voksolni.
A három népszavazási kérdés megválaszolásában nagyon erős összefüggések vannak, főként az igenek, de nagymértékben a nemek együtt járása is megfigyelhető. A vélhetően legmagasabb támogatottságú kórházi napidíjas kérdésben az igenlők 94 százaléka a vizitdíj eltörlésére, 87 százaléka a tandíj megszüntetésére is helyeslően kíván szavazni. Egy árnyalattal gyengébb, de mindenképpen karakteres a nemmel voksolók másik kérdésekben elfoglalt álláspontja.
A népszavazás következményeivel, az igenek győzelmével számolva csak egy kisebbség, 30 százalék gondolja azt, hogy a kormánynak távoznia kellene. A többség, 55 százalék szerint a teendő: az ügydöntő népszavazás döntéseinek végrehajtása.
