A központi régióban az első pénztár az észak-pesti és a váci területen alapítható meg. Ez magában foglalja a főváros IV., XIII., XIV. és XV. kerületét, továbbá az aszódi, dunakeszi, gödöllői, szobi, váci és veresegyházi kistérséget. A budai pénztári terület része az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület, továbbá a budaörsi, érdi, pilisvörösvári és szentendrei kistérség.
Harmadik a sorban a kelet-pesti és monori pénztár területe: ebbe tartozik a X., XVI., XVII., XVIII., és XIX. kerület, továbbá a ceglédi, monori és nagykátai kistérség. Végül negyedik a dél-pesti és dabasi terület. Ennek része az V., VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerület, illetve a dabasi, gyáli és ráckevei kistérség.
Az egészségbiztosítási törvény 22 pénztár alapítását írja elő, ebből 18 a megyékben, négy pedig a központi régióban – a fővárosban és Pest megyében – jön létre. A pénzügyminiszternek mint vagyonkezelőnek március 18-ig kell megalapítania a pénztárakat. Ezt követően kerül sor a cégbejegyzésre, majd a legutolsó pénztár bejegyzésétől számítva „ésszerű időn belül” meg kell hirdetni eladásra a pénztárak részvényeinek 49 százalékát.
