A kormányfő a változások szükségességét a PISA-vizsgálatok eredményeivel indokolja: ezek szerint a 15 éves magyarországi tanulók teljesítménye elmarad az OECD-országok átlagától, miközben az iskolarendszer még konzerválja és mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket is, ahelyett, hogy csökkentené őket.
A kormány egyfelől korszerűsíteni akarja az ismeretanyagot, másfelől kísérletet tesz arra, hogy például egy borsodi kistelepülés diákjai ugyanolyan minőségű oktatást kapjanak, mint egy Budapesten tanuló gyerek. Fejleszteni fogják már a védőnői rendszert is, kiterjesztik a családi napközik hálózatát. Ahol lehet, egységesítik az óvodákat és a bölcsődéket. A jövőben szigorúan ellenőrzik az iskolafenntartók esélyegyenlőségi terveinek megvalósulását.
Nemzeti tehetséggondozó program indul a köz- és a felsőoktatásban. Hangsúlyt fektetnek az oktatás tartalmi fejlesztésére, alanyi jogúvá kívánják tenni a középiskolai nyelvi előkészítő évfolyamokon való részvételt, és lépéseket tesznek az integrált természettudományos oktatás irányába.
A közoktatás átalakításának talán leglényegesebb eleme, hogy azok kerüljenek a tanári pályára, akik elhivatottak, rátermettek, jól felkészültek. Ezért a kezdő tanárok fizetését bérpótlékkal emelnék.
