Itt már elkészült az állomást az Etele téri végállomással összekötő alagút, a pajzsok pedig már a Bocskai út felé haladnak. A Boros Lajosról és Bochkor Gáborról elnevezett pajzsok eddig 2100 és 2500 métert tettek meg tavalyi indulásuk óta, de a mérnökök – és városházi politikusok egyaránt – hangsúlyozzák, hogy nem tudják méterre pontosan, mi van a föld alatt. Így előfordulhat, hogy a jelenlegi tempónál lassabban vagy gyorsabban fognak a jövőben haladni.
A sebesség akkor jó, ha a pajzsok épp akkorra érnek egy-egy állomáshoz, amikor az állomások „dobozai”, vagyis az őket körülvevő föld alatti betonkockák elkészülnek.
Képgalériánk a föld alól (Fotók: Gáti András)
Stábunk február utolsó szombatján kapott engedélyt a munkaterületre való belépésre, ezért felvételeinken a hétköznapinál kevesebb munkás látható – ők viszont szemmel láthatóan dolgoztak. A pajzsok folyamatosan forognak, az elkészült alagutakban pedig ideiglenes vágányokon közlekednek a bányavonatok – ezek szállítják a dolgozókat a munkálatok helyére, illetve ezek hordják ki a kitermelt földet is. Ottjártunkkor negyvenpercenként indult egy ilyen szerelvény.
Az épülő vonal legmélyebb állomása a Gellért térnél lesz, ahol az állomásdoboz nagy része már elkészült. A megálló 32 méter mélyen lesz, ennek ellenére természetes fényt is kapnak majd a peronok. Felvételeinken látható az állomást részben fedő betongerenda-rendszer. Ettől az állomástól még messze vannak a fúrópajzsok, de a „bányászati mélységben” lévő munkaterületen több gumikerekes kotrógép is dolgozik, az állomás aljára pedig egy másfél méteres csövön keresztül folyamatosan friss levegőt fújnak be.
