Nagyjából félidejénél tart a felsőoktatás úgynevezett bolognai átalakítása. Ezzel párhuzamosan gyökeresen megváltozik a hazai tanárképzés is, nem csak struktúráját, hanem tartalmát tekintve is.
Ezt a hazai szakmai is üdvösnek találja, a közoktatásnak régi igénye volt, hogy megváltozzon a pedagógusképzés: egységesüljön és a pedagógiai szakmára fókuszáljon.
Csak mesterdiplomával taníthatnak
Eddig az általános iskolai tanárok négyéves főiskolán tanultak, a középiskolai tanárok pedig ötéves egyetemen. A régi rendszer tartalmilag is nagyon elavult volt, a képzés a szaktudományokat helyezte előtérbe, a pedagógiai, pszichológiai ismereteket pedig meglehetősen „mostohagyerekként” kezelte és az iskolai tanítási-nevelési gyakorlatokra sem fektetett kellő hangsúlyt.
Minden tanár mester lesz
Mint Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanára a FigyelőNetnek elmondta, a bolognai átállással az általános iskolai és középiskolai tanárok képzése egységessé vált, és a jövőben csak a mesterdiplomások mehetnek tanítani. Hozzátette, az új rendszer nem érinti a 4 éves gyógypedagógus-, valamint a 3 éves tanító- és óvodapedagógus-képzést, ezek nem változnak.
Féléves iskolai gyakorlat diploma előtt
Tartalmában is a kívánt irányba változnak a kurzusok. A leendő tanárok már az alapszakokon is tanulnak – saját szaktárgyuk mellet – pedagógiai alaptárgyakat. A mester szinten pedig amellett, hogy a hallgató a főszakjához egy másik, kiegészítő szakot is felvesz, kiemelt hangsúllyal tanulja a modern pedagógia és pszichológia alapjait és minden más ismeretet, ami a mai iskolában elengedhetetlen. A négy féléves mesterképzésre továbbá rákerült egy gyakorlati félév is, amit effektív iskolai munkával kell eltölteni. Csak ezután mehet vizsgázni.
bolgnai átátllás
A bolognai folyamat lényege, hogy hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Magyarország is áttért a kétszintű, lineáris képzési rendszerre. 2006-tól a főiskolákra, egyetemekre jelentkezett hallgatóknak először egy hároméves alapképzésen (bachelor, rövidítve BA vagy BSc) kell részt venniük. Ennek sikeres befejezése után alapdiplomát kapnak, amivel – elvileg – el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, vagy a jobbak továbbmehetnek a mesterszakokra (master, rövidítve MA vagy MSc). 2009-ben kapja kézhez alapdiplomáját az első, új rendszer szerint tanult évfolyam.
A mesterképzések akkreditációs dokumentumaiban pontosan meg kell határozni többek között az adott felsőoktatási intézmény személyi feltételeit, gyakorlóhelyi ellátottságát, eszközellátottságát. Be kell építeni az egyes programokba a képzési és kimeneti követelményeket, s ezen kívül kilenc olyan tanári kompetenciaelemet is, amely rögzíti a képzés pedagógiai, pszichológiai illetve gyakorlati jellegét. Papíron tehát garantált a minőségi képzés.
A jövő év lesz a vízválasztó
A bolognai rendszerben indult első évfolyam tehát most másodéves, jövőre fog végezni. Ezen évfolyam 33 százaléka jelentkezhet 2009-ben államilag támogatott mesterképzésekre, kétharmaduk kikerül a munkaerőpiacra. Ma még izgalmas kérdés, hogy az mennyire fogja tudni felszívni az első alapdiplomásokat.
Nagy verseny van a tanári mesterszakok indításááért
A felsőoktatási intézmények pedig gőzerővel indítják a mesterszakokat. (Amíg nem végeznek az új rendszer alapszakosai, addig a korábban diplomát szerzett érdeklődők kerülhetnek be mesterszakokra.) Az egyetemek, főiskolák elemi érdeke ezek indítása, hiszen jóval több normatíva jár ez esetben egy hallgató után. Csak tanári mesterszakból már most 83-at engedélyezett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). És ezek száma folyamatosan nő, várhatóan 2009-re kétszer-háromszor ennyi lesz. A tanár mesterszakokból jellegénél fogva sok kell: a hagyományos szakokon kívül például drámapedagógus, múzeumpedagógus vagy mondjuk zenetanárból gordonka-, hegedű-, nagybőgőszakos tanár.
Pukánszky szerint az egyetemek által indított mesterszakok többnyire átkerültek a MAB szűrőjén, a főiskolák esetében nem mindegyik. Ki is alakult egy egyre élesedő ellentét az egyetemek és főiskolák között. Ez utóbbiak sérelmezik, hogy hosszú tapasztalataik vannak a pedagógusképzésben, ugyanakkor nem biztos hogy rendelkeznek a megfelelő infrastrukturális és személyi feltételekkel.
Évente elég lenne 1500 új tanár
A legtöbb szakember elméletben kedvező elmozdulásnak tekinti a tanárképzés új rendszerét, de vannak, akik szerint a túlképzést nem oldja meg a bolognai átállás. Noha – államilag támogatott formában – mesterszakra egy adott évfolyam mindössze egyharmada mehet, ez a szűrő vélhetően nem lesz elég.
Évi 1500 tanárra lenne szükség
Ha évente 100 ezer gyerek születik, és ez mind eléri a felső hat (7-12) évfolyamot, az összesen 600 ezer tanuló. A nemzetközileg még ideálisnak tekintett 12:1 diák-tanár aránnyal számolva 50 ezer tanár kell melléjük. 40 szolgálati évet feltételezve évi 1250 tanárnak kellene pályára állnia, 20 százalékos túlképzéssel számolva 1500-nak.
Pszeudoszakok helyett tanfolyamok
Szakemberek szerint épp ezért az “optimális üzemmérettel” számolva 2-3 egyetem elláthatná az egész országot tanárokkal. Viszont sok kisebb képzőhely is szeretne részt vállalni a tanárképzésből. Persze nem a “keményebb” közismereti szakokért (például matematika, kémia, fizika) folyik a verseny, mert ezekre csak kötéllel lehet hallgatót fogni.
Megjelent viszont rengeteg bizonytalan szakmai hátterű, „pszeudoszak”, amelyek közül soknak a létjogosultsága is erősen vitatott. Sokak szerint többek között „a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területei” alá sorolt képzéseknek nem a mesterszintű tanár szakok között lenne a helyük, hanem rövidebb-hosszabb idejű továbbképzésekkel kellene ezt a tudást közvetíteni.
Ezeknek a mesterszintre emelése épp tovább rombolja a tanári pálya presztízsét és elvonja a forrásokat a valódi tanári szakoktól.
