A korábbi beszédekkel összevetve a legfeltűnőbb jellemző a visszafogottság volt – osztotta meg első benyomását lapunkkal Debreczeni József politológus. Most hiányzott az agresszív, militáns hangütés, a politikai ellenfelet szimpla ellenségként beállító gondolat.
Az egész beszéd kizárólag a népszavazásra koncentrált, így a kampány szerves részének tekinthető, ez magyarázza a visszafogottságot – vélte a politológus. Jól látszik az is ugyanakkor – tette hozzá -, hogy Orbán az elmúlt két évben fokozatosan vett vissza a tempóból, hiszen míg 2006. október 23-án a kormány megbuktatásáról, tavaly március 15-én a kormány elkergetéséről beszélt, addig a küszöbön álló népszavazást már csak az első lépésként aposztrofálta azon az úton, ami változást hozhat.
Nem riogatni
Debreczeni József szerint Orbán beszéde egyértelműen azoknak szólt, akik inkább a kormánnyal lojálisak még mindig, de nem rokonszenveznek sem a vizitdíjjal, sem a tandíjjal. Óvatosan dicsérő szavak hangzottak el a Kádár-korszak egészségügyi és oktatási eredményeiről. Kifejezetten óvakodott attól Orbán Viktor, hogy megriassza ezt a közeget – elemzett a politológus.
Orbán középre beszélt – Nézze meg képgalériánkat!
Persze valószínű, hogy a kampányban a „munkamegosztás” más mozgósító hangokat és stílust is felszínre hoz majd, mint ahogy az sem kizárt, hogy a más megszólalást máskorra és máshová időzíti a Fidesz.
Az viszont majdnem biztosra vehető, hogy ez a beszéd a Fidesz szavazótáborában csalódást okozott. Ez abban is érzékelhető volt, hogy a korábbiakkal ellentétben alig szakította meg taps a szónokot, s elmaradt a „Viktorozás” is, de lehet, hogy erre kifejezetten megkérték a szigorúan válogatott publikumot – mondta Debreczeni József.
Pozitív beszéd
Ahogy előre be is jelentette, tényleg pozitív beszédet mondott Orbán Viktor. A korábbi megszólalásaival ellentétben kerülte a negatív képeket, lelkesítő, integráló megszólalás volt – értékelt Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője. Orbán ezúttal lényegében törölte szótárából az oly közkedvelt szociális válság, hazugság szavakat, persze azért bírált is.
Olyan pozitív szavakra építette mondandóját, mint a siker, a növekedés, az egyetértés, a remény. Érdekes – jegyezte meg az elemző -, hogy például a siker kifejezés eddig inkább Gyurcsányhoz, illetve Kóka János pártelnöki kampányához volt köthető. Orbán most „elbitorolta” a kifejezést, bár az is igaz, hogy a siker itt a reform alternatívájaként fogalmazódott meg, ami az Orbáni értelmezésben a kudarcot, s ennek megfelelően a kormányt testesíti meg.
Lépésről lépésre
Hangsúlyos volt Orbán beszédében a tét és a következmény kifejtése Szomszéd Orsolya megítélése szerint. A pártelnök ezúttal emelte a tétet, amennyiben óriási jelentőségűnek állította be a népszavazást, illetve annak eredményét. Óvatos volt ugyanakkor a következmény felvázolásában, amennyiben az új korszak első lépésének nevezte a népszavazást. Ez illik a Fidesz utóbbi időben követett stratégiájába, hogy mindig kijelöl egy következő lépést. Nem volt szó Orbán beszédében kormányváltásról, előre hozott választásról.
