Sólyom László csütörtökön adott nyilatkozatában hosszan beszélt a népszavazásról, és kijelentette: ő biztosan elmegy szavazni március 9-én. A köztársasági elnök az igen-nem ügyében, illetve konkrétan a népszavazási kérdésekről nem foglalt állást csütörtöki rádióinterjújában. Ám egy másik tengelyen, a távolmaradás-szavazás kérdésében igen – hangsúlyozta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet politikai elemzője szerint azonban ez sem jelenti a Fidesz melletti kiállást, Sólyom László csupán arra ösztönözte a választókat, hogy éljenek alkotmányos jogukkal. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Fidesz mellett az SZDSZ is mozgósító kampányt folytat.
A politológus szerint az nem kétséges, hogy ez az állásfoglalás a három díj népszerűtlensége miatt kedvez a Fidesznek. „Juhász Ferenc kijelentése óta (az MSZP sem számít arra, hogy a nemek győzedelmeskednek a referendumon) a népszavazás igazi tétje a részvétel lett. Az elnök pedig valóban kiállt a voksolás mellett” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Minden párt neki tetszően értelmezi szavait
Az elnök megválasztása óta minden megszólalásával önálló – minden párttól független – politikai pozíció kialakítására törekszik, ám ez általában nem sikerül, mivel szavait minden párt saját álláspontjának erősítésére használja fel. Nem kétséges, hogy ez most is így lesz – véli Juhász Attila.
A Political Capital kutatási igazgatója szerint más-más hangsúlyokkal, de minden politikai szereplő szimbolikus jelentőséget tulajdonít a népszavazásnak, ha ugyanis csupán „a 300 forintról” lenne szó, akkor egyes pártok nem tudnának mit mondani a saját kampányukban.
Sólyom László csütörtök este adott interjút az InfoRádiónak. Ebben kifejtette, hogy március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar voksolni. „Én elmegyek szavazni” – jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.
Sólyom kifejezheti egyet nem értését
„Így például bár igaz, hogy az MSZP igyekszik altatni a választókat és a konkrét kérdésekre szűkíteni a politikai vitát, mégis a szocialisták ’józan ész’ nevében megfogalmazott üzenetei a politika természetéből adódóan ugyanúgy szimbolikus értelmet nyernek, mint a Fidesz üzenetei. Szimbolikus érvelés nélkül azt sem lehetne megindokolni, hogy miért van szükség egyáltalán népszavazásra, éppen ezért ha Sólyom László kijelenti, hogy a referendum fontos, és ő elmegy szavazni, akkor szükségszerűen így kell beszélnie” – hangsúlyozta a politológus.
Véleménye szerint mindez nem ellenkezik az elnök politizáló szerepfelfogásával. Sőt, a népszavazás újabb lehetőséget jelent majd Sólyom Lászlónak arra, hogy kifejezze a kormány egészségügyi politikájával való nyílt egyet nem értését, hiszen a decemberi politikai vétó után február 11-én alá kell majd írnia az egészségbiztosítási törvényt, amennyiben azt a parlament megszavazza.
