Belföld

Elutasították Zsanett panaszát

A Fővárosi Főügyészség elutasította azt a panaszt, amelyet E. Zsanett jogi képviselője nyújtott be, így jogerőre emelkedett a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást megszüntető határozata – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-vel szerdán.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly december 10-én szüntette meg a nyomozást az öt rendőr ellen, az erőszakos közösülés bűntett miatt indult eljárást bűncselekmény hiányában, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást bizonyítottság hiányában. Az elutasító határozatot szerdán eljuttatták E. Zsanett jogi képviselőjéhez.

Nem rendelnek ki új szakértőt

Az ügyben E. Zsanettet képviselő Tuza Péter panaszában három problémát említett meg – mondta el Varga Gergely, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a távirati irodának. A jogi képviselő szerint, miután katonai bűncselekmény gyanúja is felmerült, a Katonai Ügyészségnek kellett volna lefolytatnia az eljárást. A főügyészségi határozat szerint ugyanakkor az ügyek külön is elbírálhatóak voltak, ezért a Budapesti Nyomozó Ügyészség rendelkezett a megfelelő hatáskörrel.

Az ügyvéd azt is szerette volna elérni, hogy új igazságügyi szakértő folytassa le a DNS-vizsgálatot, mert vitatta a korábbi vizsgálati módszereket. Az elutasító határozat szerint ez a felvetés nem alapozza meg egy új szakértő kirendelését.

Tuza Péter azt a véleményét is jelezte, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem oldotta fel a bizonyítékokban rejlő ellentmondásokat és azokat egyoldalúan értékelte. A Fővárosi Főügyészség viszont úgy ítélte meg, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség helyesen állapította meg a tényállást, és amíg a sértett vallomásai önmagával és a más bizonyítékokkal is ellentmondásba keveredtek, addig a gyanúsítottak lényegében egybehangzó vallomást tettek.

Varga Gergely hozzátette, hogy a határozat ellen a sértett, jogi képviselője útján, hatvan napon belül, pótmagánvádlóként léphet fel, és vádindítványt nyújthat be az ügyészség útján a bírósághoz.

Sem DNS, sem cellainformáció nem igazolta

A sértett, E. Zsanett saját állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.

A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.

Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt, és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.

A nyomozás során a szakértők sem E. Zsanett ruháin, sem a rendőrautóban nem találtak olyan DNS-nyomokat, amelyek alátámaszthatták volna, hogy a lány az autóban ült, illetve hogy a rendőrök bármelyike megerőszakolta volna. A mobiltelefonok cellainformációi, a rendőrségi digitális rádió adó-vevő adatai, valamint a térfigyelő kamerák felvételei alapján azt is kizárták, hogy a Múzeum körútról E. Zsanettet a rendőrök bárhová is elvihették volna megerőszakolni.

A nyomozást megszüntető határozat ellen az E. Zsanetett képviselő Tuza Péter december végén nyújtott be panaszt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik