A Nézőpont Intézet szerint jelenleg alacsony, mintegy ötszázalékos esélye van a törvénytervezet leszavazásának, azaz február 11-ei bukásának. Ehhez – az ellenzék stratégiájának megfelelően ismét névszerinti szavazáson – mintegy 14 renitens, december 17-én még „privatizációpárti” képviselő kellene. Deák András halála és Szili Katalin elnöksége miatt a kormánytöbbség – hiányzók nélkül – 193 fő.
A 210 fős koalíciós frakcióból eddig azonban csak Farkas Imre, Horn Gyula és Toller László távolmaradása valószínűsíthető. Karsai József ugyan jelezte, hogy nemmel kíván szavazni, kijelentéseinek hitelességét december 17-ei hangos igenje azonban erősen megkérdőjelezi. A népszavazás előtt a helyzet aligha változik az elemzés szerint: a februári szavazás is Gyurcsány Ferencről, s nem az egészségbiztosításról fog szólni. Ez csökkenti a szocialista képviselők lázadásának valószínűségét.
Gyurcsány Ferenc gratulál Horváth Ágnesnek – korai volt az öröm? (Fotó: MTI)
Szintén 5 százalék esélyt lát a Nézőpont Intézet a törvényjavaslat változtatás nélküli jóváhagyására. Bár ez utóbbi a kormány töretlen támogatását demonstrálná, nem felel meg a szocialisták pragmatikus döntéshozatali kultúrájának. Ráadásul komoly kockázatokat is rejt magában. Mádl Ferenc politikai vétóját 2003-ban az Országgyűlés egy esti, rendkívüli ülésen, változtatás nélkül írta fölül. Ezt a törvényhozási eljárást alkotmányellenesnek találta a taláros testület, s a változatlan szavazás esetén 2008-ban is megismételheti érveit.
Elhalaszthatják
A Nézőpont Intézet szerint 20 százalékos esélye van a döntéshozatal elhalasztásának. Ismert, hogy Sólyom László többszintű kritikájának egyik legfontosabb üzenete épp a halasztás volt, az államfő szerint „olyan bonyolult és mindenkit érintő intézményrendszerek átalakítását, mint az egészségbiztosítás, a társadalombiztosítás vagy a nyugdíjrendszer, nem lehet parlamenti választási ciklusokhoz igazítani”, ahhoz szükség volna a kormánypártok és az ellenzék megegyezésére.
December 17-e előtt Szili Katalin is hasonló véleményt fogalmazott meg, bár miután a házelnök sürgősségi eljárással kérte az államfőt a törvény kihirdetésére, egyéni stratégiája nem tűnik következetesnek. Mégsem zárható ki, hogy a kritikus házelnök a halasztáspártiak élére áll. Ezen opció valószínűségét ugyanakkor csak az növelné jelentősen, ha az ellenzék stratégiát váltana, s szakpolitikai egyeztetésekbe bocsátkozna az átalakításról. Utóbbira utaló jel azonban egyelőre nincsen.
Látszatmódosítások és igenek
Legvalószínűbbnek (70 százalék) azt tartja a Nézőpont Intézet, hogy a december 17-ei szavazást egy látszatintézkedésekkel átalakított törvényről ismétli meg az Országgyűlés. A szocialista frakció január 15-ei ülésén döntés születhet a Sólyom László által fölvetett, s Gyurcsány Ferenc által is fontosnak nevezett garanciaszabályok bővítéséről, megszülethet néhány végrehajtási rendelet tervezete, végül – az utóbbi napokban tiltakozó MSZOSZ követelésének megfelelően – a munkaadók és munkavállalók képviselőinek is több beleszólási jog juthat.
Az apró átalakításokkal látszólag Sólyom fundamentális kritikáját is meghallaná a kormánytöbbség. Ebben az esetben könnyen jelentéktelenné válna, hogy az államfő nemcsak részletkérdéseket bírált a házelnöknek írt levelében, hanem a kormánytervben megjelenő modellt, a konkrét törvényszöveget, a döntéshozatal módját és rövid határidejét is.
