Belföld

Milliárdos pert könnyebb megúszni?!

Feltűnő, hogy az elmúlt években valamennyi nagy horderejű ügyben későn és enyhe ítélet született. Ez a bíróságok politikai függetlenségének kérdését is felveti egy lapunknak nyilatkozó szociológus szerint. Egy másik szakértő azonban úgy véli, nem a bíróságokon múlik a végkifejlet, hanem a nyomozóhatóságok munkáján.

Tocsik Márta perében tíz év után született elsőfokú ítélet, amely szerint 801 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ám a fellebbezés miatt az ügy még mindig húzódik. Kulcsár Attila ellen öt éve folyik eljárás, de máig nincs ítélet. Princz Gábort első fokon felmentették, másodfokon, január 10-én pedig 3,6 millió forintos bírságot szabtak ki rá azt követően, hogy közel 35 milliárd forinttal nem tud elszámolni. Csak pár példa az elmúlt bő egy évtized sajtóbotrányt kavart ügyeiből és közfelháborodást okozó ítéleteiből.

Feltűnő lassúság?

Szemet szúró tendencia, hogy a bíróságok az ilyen nagy horderejű és sok pénzről szóló perek esetében nagyon elkésnek az ítéletekkel, mire pedig kihirdetik, már mindenki elfelejti az ügyet, aki pedig nem, jogosan háborodik fel a károk és a büntetés közötti különbség miatt – véli Bozóki András. A szociológus szerint – aki egyébként az első Gyurcsány-kormány kulturális minisztere volt – mindez felveti annak a gondolatát az emberekben, hogy a politikai elit tagjai beleszólnak ezekbe az ügyekbe, hiszen érdekükben állhat, hogy olyan ítélet szülessen, amellyel „a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad”.

A Postabank egykori vezetőjéről ráadásul köztudott volt, hogy valamennyi politikai oldallal és a médiával is kiemelkedően jó kapcsolatot ápolt a kilencvenes években. Bozóki András szerint gyanús, hogy több mint egy évtizeddel a skandalum kirobbanása után hoztak elmarasztaló ítéletet, miközben a kulcstanúk eltűntek vagy nem beszélnek.

Megkérdőjelezi a bíróság tekintélyét

Bozóki András szerint mindez demoralizáló hatású és megkérdőjelezi a bíróság tekintélyét. Mint elmondta, a bíróság egy szigorú hierarchia szerint felépülő rendszer, élén a legfelső bírósággal (LB) és annak elnökével, akinek újraválasztása viszont politikai döntés, hiszen a parlament szavaz róla. A szakértő azonban hangsúlyozta: a bírák a szakma szabályai szerint dolgoznak, ám – tette hozzá – tagadhatatlanul létezhetnek külső nyomások.



Milliárdos pert könnyebb megúszni?! 1

Princz Gábor a tárgyaláson – fillérekkel megússza? (Fotó: MTI)



Nem ért azonban ezzel egyet Fleck Zoltán, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Jogszociológia tanszékének vezetője. Szerinte ugyanis egy demokráciában normális, hogy a parlament választja az LB elnökét. A jogszociológus inkább a társadalmi nyomásra helyezné a hangsúlyt. „Az olyan nagy jelentőségű ügyekben, amely közérdeklődésre tart számot – vagy, mert túl sok pénzről van szó, vagy politikus szerepel benne, vagy az erőszak mértéke miatt – jelentkezik egyfajta társadalmi nyomás. A bíróságoknak azonban ettől függetlenül kell dönteniük. Úgy gondolom, a bíróságok tekintélyét jobban megtépázza egy olyan ítélet, mint például a móri” – hangsúlyozta a szakértő.

A bíróságnak enyhe ítéletet kellett hoznia

Fleck Zoltán a Postabank-üggyel kapcsolatban elmondta: a 11 éve húzódó per első ítéletében éppen azért mentették fel a vádlottakat, mert ellenálltak a társadalmi nyomásnak, és a nyomozóhatóságok által bemutatott bizonyítékok nem támasztották alá egyértelműen a bűnösséget. A gazdasági bűncselekmények rendszerint nagyon bonyolultak, több ezer oldalasak a nyomozóhatóságok által a bíróságra benyújtott anyagok. „Ha a bíró nem látja igazoltnak a vádat, fel kell mentenie a vádlottat” – mondta a jogszociológus.

Hozzátette: az idő múlásával egyre nehezebb bizonyítani a bűnösséget, a bizonyítékok elgyengülnek, a tanúk egyre kevesebbre emlékeznek. Lapunk azon kérdésére, hogy nem lehet-e politikai szálakat felfedezni az ügy hátterében, Fleck Zoltán úgy válaszolt: a nyomozóhatóság a nyomozás kezdetén nem derítette fel az esetleges politikai összefonódást, a politikusok szerepét. Az persze felmerülhet kérdésként, hogy miért nem. Ám a jogszociológus szerint 11 év után már nem is valószínű, hogy bárki felveti a kérdést: például a VIP-listák nyomán ezt miért nem göngyölítették fel.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73883444, A tÌzgyermekes JoÛb M·rton Ès csal·dja. Hatalmas logisztik·t igÈnyel a 10 gyermekes JoÛb csal·d utaztat·sa a hÈtkˆznapokban. Az apuka, JoÛb M·rton ñ h·romszoros kenu vil·gbajnok ñ el·rulta, h·zass·guk kezdetÈn 5-6 gyermeket terveztek, de most, a 10. baba ÈrkezÈse ut·n sem szeretnÈnek meg·llni., Place: Szeged, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.