A társadalmi nyomás és tiltakozás ellenére is elfogadta a kormánytöbbség hétfőn a társadalombiztosítás átalakításáról szóló törvényt. Az eredmény kihirdetését követően Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság elnöke „törvényt megerősítő népszavazás” tartását kezdeményezte az Országos Választási Bizottságnál, hogy megakadályozza az új tb-törvény hatályalépését.
A lapunk által megkérdezett alkotmányjogász szerint azonban nincs sok esélye annak, hogy terve sikerül, mivel nem valószínű, hogy a kérdéseket előbb jóváhagyják, minthogy az elnök aláírná a jogszabályt. „Ha egy jogszabályt az elnök aláír, onnantól nem az Országgyűlés kezében van az ügy, azaz nem lehet róla népszavazást tartani” – mondta Szikinger István a FigyelőNetnek.
Szűkös határidő
Morvai Krisztina az Alkotmánynak arra a passzusára hivatkozott, amely szerint „a népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette”. Ám a szakértő szerint ennek az a feltétele, hogy a népszavazást kiírják, még mielőtt az aláírási fázisba kerülne a kérdés.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter – összefogtak a törvénye ellen? (Fotó: MTI)
Szikinger István erre az adott helyzetben nem sok esélyt lát, hiszen ha az elnök nem is írja alá a 15 napos határidőn belül a törvényt, hanem azt visszaküldi tárgyalásra az Országgyűlésnek vagy éppen normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, a döntés valószínűleg korábban megszületik, mint hogy az – akár hónapokig vagy évekig is elhúzódó – népszavazás-kiírási procedúra eredményre vezetne. „A törvényből előbb lesz törvény, mint hogy a népszavazás végigfutna a rendszeren” – fogalmazott Szikinger.
Előbb-utóbb Sólyomnak alá kell írnia
A kulcs jelenleg Sólyom László kezében van. Az elnöknek 15 napja van a törvény aláírására, amely a kihirdetést követően hatályba lép. Ha az államfőnek kifogása lenne a jogszabállyal szemben (a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is az elnökhöz fordult az ügyben), két lehetősége van. Egyrészt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével, visszaküldheti az Országgyűlésnek újbóli tárgyalásra. Ha azonban a parlament ismét elfogadja azt, az elnöknek immár kötelező aláírnia a dokumentumot.
A másik lehetőség, hogy Sólyom László aláírás előtt véleményezésre megküldi a törvényt az Alkotmánybíróságnak (Ab). A taláros testület ilyen esetekben soron kívül hoz döntést. Ha alkotmányos szempontból nem tartja aggályosnak, az elnöknek alá kell írnia a jogszabályt, és öt napon belül ki kell hirdetnie. Ha azonban az Ab a törvényt vagy annak bizonyos részeit alkotmánysértőnek tartja, az nem léphet hatályba, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia és módosítania a kifogásolt részeket.
