A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a gyűlöletbeszédről szóló törvény módosítása lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni perek indítására. „Végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét” – fogalmaznak a zsidó vezetők.
Nem hallgatták meg a Mazsihiszt
Sólyom László azonban több ponton is aggályosnak találta a jogszabályt, ezért nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A Mazsihisz megfogalmazása szerint a köztársasági elnök „megakadályozta a törvény mielőbbi hatálybalépését”.
„A döntés meghozatala előtt szívesen kifejtettük volna személyesen is érveinket az üggyel kapcsolatban, de erre nem kaptunk felkérést” – írja a Mazsihisz. A szervezet elfogadja, hogy szakmai okokból nagy gonddal kell megvizsgálni a jogszabály szakszerűségét, ám visszautasítja Sólyom László érveinek egy részét.
Mi a fontosabb?
Az államfő döntése szerint fontosabbnak tűnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme – áll a levélben.
Ez az álláspont „oda vezetett bennünket, hogy ezen emelkedett ünnepi alkalmon ebben az évben nem áll módunkban megjelenni” – áll a Feldmájer Péter, Schweitzer József és Zoltai Gusztáv aláírásával ellátott dokumentumban.
