A közigazgatás reformja a költséghatékonyság miatt is sürgető: a rendszerváltás óta reálértéken több mint 50 százalékkal nőttek az állam kiadásai, és a működés eredményei nem állnak arányban ezzel. Magyarország a GDP arányában jóval többet költ a közszolgáltatásokra, mint a legtöbb uniós tagország. Döntően a közigazgatásban dolgozók bérét fizetik ebből az összegből.
A felmérések szerint viszont legalább nem romlott, sőt az ügyfelek megítélése szerint némileg még javult is a szolgáltatások színvonala. A válaszadók szerint a közigazgatás jobban is teljesít, mint a részben privát tulajdonú közszolgáltató cégek. Az ügyfelek az ügyintézőkkel többnyire elégedettek, a költségekkel, illetve a várakozási idővel már kevésbé. Átlagosan csaknem 40 percet töltünk el egy-egy alkalommal a hivatali ügyintézéssel.
A korrupció emellett sajátosan magyar hagyományokat követ, amennyiben ide soroljuk nemcsak a hivatalnokok lefizetését, de a „rokonok” Magyarországát jellemző „kapcsolati tőke” befolyásoló erejét is. Merthogy a magyar közigazgatás – általánosságban – nem különösebben korrupt. Ahhoz, hogy valaki célt érjen a hivatalok útvesztőjében, elsősorban nem kenőpénzre, hanem kapcsolatokra van szüksége. Kedvező elbírálásért, az ügymenet gyorsításáért vagy egy büntetés elkerüléséért a megkérdezettek fele használta sikerrel személyes kapcsolatait, míg csúszópénzről csak 2-3 százalék számolt be.
