A magyar választók többségének lesújtó a véleménye a magyar politikai elit tagjairól: korruptnak tartják az ország vezetőit, és kétségbe vonják szavahihetőségüket. A becsületesség hiánya ugyanakkor nem kizáró tényező: a szavazók a tisztességtelennek és megbízhatatlannak tartott politikusok közül is ki tudják választani a számukra szimpatikus és rátermett szereplőket. A legmeghatározóbb politikusok két (pártokon átívelő) csoportba sorolhatók. Az egyik az erős, konfliktuskereső, karizmatikus politikusoké, mint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor – akik imázsa kísértetiesen hasonló, és akik egyelőre magasan kiemelkednek a mezőnyből. A másik a békés, empatikus és nem agresszív szereplőké, ahová Dávid Ibolya, Sólyom László és Szili Katalin tartozik – áll a Political Capital és a Capital Research elemzésében.
Az új módszertannal végzett kutatás eredménye szerint a pártok megítélését az azt vezető politikusok határozzák meg, és a fontos politikai küzdelmek főszereplőivé is egyre inkább a meghatározó személyiségek válnak. Meghatározó frontemberek nélkül egy párt sem tud választókat megszólítani, és a pártok legfőbb ereje is a karakteres politikusokban rejlik.
Nem az erkölcsös politikus a jó politikus
A Political Capital kutatásának eredményei szerint a magyar választók összesen négy szempont mentén ítélik meg a politikusokat: mennyire becsületesek, hozzáértők, együttérzők (és rokonszenvesek), illetve mennyire agresszívek. Az erkölcsös politikus a magyar politikai viszonyok között olyan ideál, melynek szinte a politikai élet egy szereplője sem tud megfelelni. A magyar választók ugyanakkor a korruptnak és tisztességtelennek tartott politikusok közül is ki tudják választani a számukra legkevésbé ellenszenveseket, illetve azokat, akik jó politikusi adottságokkal rendelkeznek. A „jó politikus” tehát a magyar választók számára közel sem feltétlenül a „becsületes politikus”.
A politikusokkal szembeni erkölcsi elvárások alacsony szintjét mutatja, hogy a valamelyik tábor mellett elkötelezett szavazók fele nem feltételezi a saját oldalához tartozó politikusokról sem, hogy ne ígérnének olyat, amiről maguk is tudják, hogy nem fogják teljesíteni, vagy mindent bevallanának az adóbevallásukban.
Navracsics szürke, Szili empatikus
A felmérés kimutatta, hogy a választók a politikusok személyiségét nem párthovatartozásuk szerint ítélik meg. Így például Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a választók szemében jobban hasonlít egymáshoz, mint saját pártjuk bármelyik politikusához: mindketten az agresszív, férfias, mozgósítani képes vezetők csoportjába tartoznak.
A becsületességet ugyanakkor a választók nem tartják Gyurcsány és Orbán legfőbb erényének – igaz, ebből a szempontból a két vezető inkább a politikusok átlagát hozza. A választók kevesebb mint egyötöde tudja csak elképzelni, hogy Orbán vagy Gyurcsány vámtisztként nem engedne a csempészeknek (tehát hogy nem korrumpálható), hogy nem bontana fel egy nem neki szóló levelet (tehát tiszteletben tartja mások magánszféráját), illetve hogy útszűkületben maga elé engedne más autósokat (tehát segítőkész és előzékeny).
Forrás: Political Capital
A válaszadók ugyanakkor egyaránt rokonszenves, empatikus embernek tartja Dávid Ibolyát, Szili Katalint és Sólyom Lászlót. Kósa Lajost és Rogán Antalt ezzel szemben a rokonszenves, de nem karakteres csoportba sorolták, míg Navracsicsot éppúgy szürkének tartják, mint Szekeres Imrét vagy Kóka Jánost.
Gyurcsány és Orbán az ász
A választók szemében jelenleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc messze a legkiemelkedőbb képességekkel rendelkező politikusok. A szavazók róluk gondolták leginkább, hogy jók lehetnek a logikai játékokban (Gyurcsányról 40, Orbánról 36 százalék), illetve hogy ügyvédként meggyőző védőbeszédeket mondanának (Gyurcsányról 34, Orbánról 38 százalék). Orbán ugyanakkor egyértelműen Gyurcsány fölé magasodik a tömegek mozgósításának képességében. Míg Orbán Viktorra a választók 71, Gyurcsány Ferencre 39 százaléka tartja jellemzőnek, hogy a „tömegek hallgatnának rá”.
A becsületességet ugyanakkor a választók nem tartják Gyurcsány és Orbán legfőbb erényének – igaz, ebből a szempontból a két vezető inkább a politikusok átlagát hozza.
—-Kósa vagy Pokorni lehetne Orbán utódja—-
A Political Capital értékelése szerint Orbán esetleges utódjelöltjei közül Kósa Lajos rendelkezik a legmarkánsabb profillal, Pokorni Zoltánt viszont még nála is tisztességesebbnek tartják. A jobboldali táborban (Orbán után) ő a második legkedveltebb politikus. Kevésbé képes ugyanakkor megszólítani az ellenoldalt: a baloldali szavazók őt is agresszívnak tartják. Ez jellemzi Rogán Antalt is. A belvárosi polgármester az utóbbi időben folytatott bulvárkampánya ellenére egyelőre nem vált „szerethető” politikussá.
Navracsics Tibor megítélését szinte kizárólag frakcióvezetői szerepe határozza meg: a kormánypárti szavazók agresszív személyiségnek érzékelik, az ellenzékiek pedig nem látnak különbséget közte, és (Orbánt kivéve) a többi Fidesz-politikus között.
Szili a legismertebb Gyurcsány-utódjelölt
A Gyurcsány Ferenc potenciális utódaiként emlegetett MSZP-vezetők közül Szili Katalin emelkedik ki mind ismertség, mind az imázs tekintetében. Szilit az átlagnál becsületesebbnek tartják a megkérdezettek, gyenge viszont abban az értelemben, hogy a választók nem látják igazán jó kommunikátornak, sem kitartó, hozzáértő politikusnak. A házelnök legfőbb erőssége a közvélemény szemében, hogy rokonszenves és empatikus politikus.
Korrupt + hazug = MSZP
A két nagy párt imázsának összevetése alapján látható: az MSZP-ről alkotott képet az utóbbi időszakban leginkább a be nem tartott kormányzati ígéretek, az őszödi beszéd és annak utóélete, illetve a Zuschlag-ügy határozták meg. A párthoz leggyakrabban társított állítások a választók szerint az „ígérgető”, melyet a választók 77, a „korrupt”, melyet 70, és a „hazug”, melyet a választók 68 százaléka kapcsolt a párthoz.
A Fidesz további kiemelkedő tulajdonságai között tartják ezzel szemben az ígérgetést, a gyűlölködést, az agresszivitást, ám a válaszadók 51 százaléka dinamikusnak is tartja.
