A Medián felmérése során megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy a magyar politikában szükség lenne újabb pártokra, és 22 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy a következő választáson egy újonnan alakult pártra szavazzon. Ráadásul az utóbbiak bő negyven százaléka nem tudta megmondani, hogy milyen ideológiát képviselő pártra szavazna a legszívesebben.
A pártpreferenciával nem rendelkező szavazók nem mutatkoznak az átlagnál nyitottabbnak az új pártok irányába, vagy ha mégis, a nagy többségük nem tudta megmondani, hogy milyen új formációt tudna támogatni.
Az esetleges új pártok leginkább a meglévő pártok meglévő szavazóira gyakorolhatnának „szívóhatást”: az új szociáldemokrata párt potenciális támogatói (a teljes népesség 6 százaléka) a kormánypárti, az új jobbközép párt lehetséges hívei (5 százalék) a jelenlegi ellenzéki szavazók körében fordulnak elő az átlagot meghaladó arányban. Az új politikai formációkra való nyitottság hiánya nem lehet meglepő annak tükrében, hogy a kelet-közép-európai országok polgárai közül a magyarok kötődnek leginkább a pártjaikhoz, sőt, a magyar pártrendszer számos régi nyugat-európai társát is megelőzi a „pártos szavazók” arányában.
