Bár Magyarország a sztrájkokat tekintve még mindig a béke szigetének mondható az unión belül, az elmúlt két évben érezhetően megnőtt a sztrájkok száma itthon is. 2006-ban 36 akciót szerveztek a munkavállalók, ebből 9 figyelmeztető, 3 pedig „rendes” sztrájk volt. Idén pedig több szakszervezet szolidaritást vállalt a közlekedési dolgozókkal.
A sztrájkok emelkedésének okát dr. Berki Erzsébet kutató sztrájkszakértő abban látja, hogy a tüntetések, petíciók és nagygyűlések kevésbé eredményesek, ezért folyamodnak a keményebb akciófajtákhoz a szervezők. A munkabeszüntetések jóval élesebb helyzetet teremtenek, más a jogi hátterük, s a tapasztalat azt is mutatja, hogy a figyelmeztető sztrájkok után érdemi tárgyalások kezdődnek. Ebben a helyzetben, ha a munkáltatónak van eszköze az elégedetlenség megszüntetésére, akkor azzal él is, így nagyobb eséllyel jönnek létre megállapodások – foglalja össze a szakértő az elmúlt két év eseményeit.
Türelmesebb a lakosság, korrektebb a média
Berki Erzsébet egy évvel ezelőtt még úgy látta, hogy Magyarországon alacsony a munkabeszüntetések támogatottsága, amiért a kutató elsősorban a médiát okolta. Mintegy öt évvel ezelőtt megváltozott a média viszonya a sztrájkolókhoz, amely a televízióban és a napilapokban egyaránt tetten érhető volt, például a negatívumokat kihangsúlyozó szalagcímek nem növelik a lakosság támogatását, együttérzését – mondta tavaly.
Mi is türelmesebbek vagyunk (Fotó: Gáti András)
Ezzel szemben most úgy látja, hogy a lakosság türelmesen és értelmesen reagál a sztrájkokra, sokkal megértőbb az elégedetlenségüket kifejezőkkel szemben. Ennek egzakt okát kimutatni csak egy korrekt kutatással lehetne, de elképzelhető, hogy a szervezett megmozdulások elfogadottsága nőtt meg az utóbbi időkben gyakran előforduló szervezetlen zavargások miatt.
A médiát jelenleg kiegyensúlyozottnak látja Berki Erzsébet: az újságok általában inkább tájékoztatni igyekeznek, higgadtabbak és inkább tárgyszerűek, mint az előző években – véli a kutató.
Nehéz teher
Ennek ellenére az unióban még mindig jobb a sztrájkok társadalmi beágyazódottsága. Más uniós országokban a társadalom nem rendül meg egy sztrájk hírére. Az emberek nem a munkavállalókat okolják, amikor megáll az élet, pedig néhány nyugat-európai országban, így például Franciaországban és Németországban komoly bénulást okoztak a sztrájkok – igaz, a múlt héten egy sztrájk elleni tüntetést is láthattunk, ez azonban ritka.
Feltehetően a gyakorlatnak, a hagyományosan erős szolidaritásnak is köszönhető, hogy a munkabeszüntetések ott jóval hosszabb ideig tartanak. Természetesen a munkavállalók jobb anyagi helyzete is fontos tényező, hiszen tovább tudják elviselni a jövedelemkiesést. Berki Erzsébet a pszichikai terhelés kérdését is fontosnak tartja: a fentiek miatt az itt nagyobb, így a magyar munkavállalók hamarabb „fáradnak” el, mint nyugat-európai kollégáik.
