Az Országgyűlés a polgári törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre – áll a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Perek tízezrei várhatók
A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni: egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak.
Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú – véli Sólyom László.
Ki a kisebbség?
Kérdéses továbbá, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is. Ez a bizonytalanság a jogállamisággal ellentétes.
Ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre. Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.
A Fidesz támogatja az államfőt
A polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője azt mondta: várható volt az államfő döntése, mert a Sólyom László által megfogalmazott alkotmányossági aggályok nagyobb része már a törvény parlamenti vitájában is felvetődött. Emiatt akkor az ellenzék nem is támogatta a javaslatot. A Fidesz osztja az államfő alkotmányos aggályait, és kíváncsian várja az Ab döntését – tette hozzá.”
