Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes arra kérte a síremlék avatására egybegyűlteket, hogy néhány percnyi csenddel emlékezzenek a nagyszerű művészre és emberre. A tiszteletadás, a szeretet és az emlékezés mindannyiunk számára fontos – hangsúlyozta Hagyó Miklós.
Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Zrt. vezérigazgatója elmondta, összefogás eredménye, hogy Asszonyi Tamás emlékműve ismét áll. Süttői márványból Fáskerti István faragta ki a szobrot, amelynek babérkoszorúja, palástja eredetileg bronzból volt. Most a teljes síremlék kőből készült.
2007 júliusában ismeretlenek lopták el a művész síremlékéről a bronzból készült palástot és a babérkoszorút. Az első síremléket 2004 áprilisában avatták fel ugyanitt, a Farkasréti temetőben. Az emlékművet Asszonyi Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész tervei alapján Fáskerti István kőszobrász és Kunos Mihály Vilmos öntőmester készítette.
A téglagyárban kezdte
Hofi Géza 2002. április 10-én hunyt el. A művész – eredeti nevén Hoffmann Géza – 1936. július 2-án született, nyilvános szereplését a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdte. Tehetségére 1960-ban figyelt fel Szendrő József, aki a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált igazán ismertté. 1969-ben a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja.
1983-tól a Madách Kamara Színház társulatában folytatta pályáját, s ott mutatta be Hofélia című önálló estjét, amely több százszor került műsorra. Az Élelem bére című műsorát, amelyet 1987 óta adott elő, még ennél is többször láthatta a közönség.
Munkásságát 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1996-ban 60. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Jászai Mari-díjat kapott 1970-ben és 1973-ban, érdemes művész elismerést 1977-ben, a kiváló művész címet pedig 1988-ban kapta meg. 2002-ben vette át a Pro Cultura Urbis díjat.
