A szocialista Botka László, Szeged polgármestere a FigyelőNet megkeresésére elmondta, jobban járnak a települések a jelenlegi rendszerrel, ha a polgármester a parlamentben is képviselni tudja városa érdekeit. „Azonban, ha széles társadalmi konszenzust látok ebben a kérdésben, akkor megszavazom” – tette hozzá Botka. Kérdésünkre, hogy ha választania kéne a két tisztség között, mit tenne, Szeged első embere azt mondta, számára jelenleg is egy feladat a két funkció.
Szabad demokrata képviselő- és polgármestertársa, Gegesy Ferenc szűkszavúan csak annyit mondott, nem ellenzi a törvényjavaslatot. Ha választania kéne, akkor „természetesen” a polgármesterséget választaná a kilencedik kerületet tizenhét éve vezető politikus.
Hornék törölték el az összeférhetetlenséget
A miniszterelnök felvetésére egyetlen jobboldali párt sem tudott érdemben reagálni. Lapunk megkeresésére a Fidesz, az MDF és a KDNP politikusa is úgy nyilatkozott: érdeklődéssel várják Gyurcsány Ferenc írásos javaslatát. Almássy Kornél, az MDF parlamenti képviselője (aki 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármesteri tisztségéért szállt ringbe) kiemelte: a javaslat a miniszterelnök újabb ötletelése, ezzel kívánja elterelni a szocialista pártban terjengő botrányokról a figyelmet.
Emlékeztetett arra is, hogy 1994-ig összeférhetetlen volt a polgármesteri és a parlamenti képviselői tisztség, ezt pedig éppen a Horn-kormány törölte el, így – mint fogalmazott – az MSZP térfelén pattog a labda. Az MDF egyébként korábban is támogatta azt az elvet, hogy az országgyűlési képviselőknek ne legyen önkormányzati tisztségük, hiszen mindkét feladat egész embert kíván.
Nincs véleményük
Kupper András fideszes képviselő, a párt egykori fővárosi frakcióvezetője szerint pluszteher az önkormányzatban és a parlamentben is helyt állni, ám a két munka kiegészítheti, segítheti is egymást. A pontos javaslat ismerete nélkül azonban a politikus nem kívánt véleményt nyilvánítani, ahogy frakciótársa, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester sem.
Romlik a viszony? (Fotó: MTI)
Rubovszky György, az alkormányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kereszténydemokrata tagja szerint a főállású képviselőséggel kapcsolatban két aggály vetődik fel. „Ha a Parlament kimondja ezt az önkorlátozást, a képviselőjelöltek száma csökkenni fog, egy nagy kör azt mondja majd, hogy nem indul a választáson. Egy ilyen szűkítés után viszont magasabb fizetést kell adni a honatyáknak. Nem tudom, ez hogy fér össze az olcsóbb állam elméletével” – mondta Rubovszky a FigyelőNetnek.
Kézben tartható a botrány
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint a hétpontos javaslatcsomag illeszkedik az Új rend programjába, és egy adekvátabb kormányzati kommunikáció lehetőségét nyújtja a Zuschlag-ügyben. „A határozott kormányzati válasszal így egyelőre kézben tartható a korrupciós botrány. A javaslat célja, hogy ne a konkrét ügyről legyen szó, vagy Zuschlag és az MSZP kapcsolatáról, hanem általában a politika hiteléről, általánosságban a közélet megtisztításáról” – vélte a politológus. Szerinte a javaslattal a miniszterelnök újabb frontokat nyit meg a pártja irányába, főleg ami a főállású képviselőséget illeti.
A politológus szerint kérdés, hogy mindez hogyan hat az MSZP és Gyurcsány Ferenc viszonylatában. Így a kormányfő párton belüli támogatottsága is lehet a tét az ügyben, főleg hogy a miniszterelnök jelentősen meggyengült az MSZP-ben. Személyét már sokan versenyhátránynak tartják, kérdés, hogy kihasználják-e a helyzetet ellenfelei.
A Fidesznek jönne rosszul
Az elemző arra figyelmeztet, hogy a helyben sikeres polgármesterek valóban jelentős támogatottsággal, parlamenti mandátumra váltható népszerűséggel rendelkeznek, és a választók is gondolhatják úgy, hogy városuk vezetője hatékonyabban tudja képviselni érdekeiket, ha benne van az országos politikában. „Ez elméletileg kölcsönösen előnyös a pártnak, és a választóknak, ugyanakkor a pozícióhalmozást már nem nézik jó szemmel sem az állampolgárok, sem a más funkcióval nem rendelkező főállású párttársak” – jegyezte meg Szomszéd Orsolya.
Debreceni József úgy látja, elsősorban a sok önkormányzati pozícióval rendelkező Fidesz-frakciónak jöhet rosszul a főállású képviselőség visszaállítása. „Persze a szocialisták sem örülnek neki, de könnyen megszavazhatják. A kétharmados törvény a Fidesz ellenkezése miatt nem megy át” – jósolta a politológus, aki szerint Gyurcsány feszíti a húrt a saját frakciójában.
Bemutatta
A miniszterelnök egyébként a hét pontos csomag bejelentése előtt Sólyom László dolgozószobájában folytatott rövid megbeszélést az államfővel, ahol ismertette a közélet megtisztítását célzó tervét, amit az államfővel röviden áttekintettek.
Már elfogadták a kampányfinanszírozást
Gyurcsány Ferenc hétpontos javaslatának első eleme az új és szigorú pártfinanszírozási törvény megalkotása. Ennek lényege az lenne, hogy a pártok csak magánszemélyektől fogadhassanak el támogatást – az állami juttatás mellett –, a pénzügyi beszámolókat pedig valóban ellenőriznék. A jelenleg 386 milliós kampányköltséget viszont reális szintre emelnék. A javaslatok egyetlen pontja sem új keletű, sőt idén májusban Lovasberényben már kormányhatározat is született ezen rendelkezésekről. A koalíció pártfinanszírozási és új közpénzügyi törvényjavaslata szerint a támogatást kizárólag természetes személyek nyújthatnak, a támogatók személyi körének és a kiadási oldal költségeinek pedig nyilvánosnak kell lennie, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőriz. A pártokat támogatók köréből kizárják a vállalkozásokat. A kampányok időtartamát lerövidítették volna, és kampányszámla bevezetését javasolták. A döntés azonban végül elmaradt. A kérdéssel kapcsolatban egyébként már valamennyi párt megtette – nagyjából azonos – javaslatait. Korábban az MDF egy nemzeti korrupcióellenes testületben látta a megoldást, a Fidesz pedig – szintén hétpontos – javaslatcsomagot terjesztett elő idén júliusban. Ebben azt kezdeményezték, hogy legyenek egységesek a különböző választásokra vonatkozó szabályok, szűnjön meg a politikai reklám, vagyis ne legyenek fizetett politikai hirdetések, alkossák meg a közvetlen tájékoztatásról szóló törvényt, vezessék be a kampányszámla intézményét, töröljék el a kampánycsendet és tiltsák meg, hogy a kormány és a kormánytagok közpénzen kampányolhassanak. Az SZDSZ 2006 novemberében vetette fel a kérdést. Ők a legfeljebb 386 millió forintos pártonkénti keretösszeget 1 és 2 milliárd forint közötti összegre emelték volna, mert – mint Horn Gábor akkor kifejtette – a jelenlegi keretek betarthatatlanok, és elfogadhatatlan állapot, hogy éppen a törvényeket alkotó pártok szegik meg a törvényt. A liberálisok is rövidebb kampányidőszakot javasoltak.
