A Fidesz tavaly ősz óta „talpon maradt” kérdéseire továbbra is igennel szavazna a többség, sőt a felsőoktatási tandíj, a kórház-privatizáció és a családi gazdaságok ügyében tavaly november óta jelentős mértékben (6, 5, illetve 4 százalékkal) nőtt is az egyetértők aránya. A legtöbben viszont az ellenzéki párt által később javasolt kérdéssel, a kórházi napidíj eltörlésével értenek egyet.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Kálmán László által kezdeményezett, a Fidesz javaslataival szembemenő kérdésekre is igennel szavazna a lakosság legalább fele, a referendumon részt venni szándékozóknak pedig a nagy többsége. Sőt, akik igennel szavaznának a kórházak magánosítása elleni fideszes kérdésre, azok még az átlagnál is nagyobb mértékben (62 százalék) értenek egyet azzal, a politikai következményeiben homlokegyenest ellentétes javaslattal, hogy az önkormányzatok szabadon dönthessenek egészségügyi feladataik ellátásáról. És még inkább ez a helyzet a földvásárlás ügyében, amelyben összességében a lakosság 54 százaléka támogatta egyszerre a két, politikai hatásaiban 180 fokkal eltérő álláspontot. A gyógyszerforgalmazás ügyében viszont már többen tudtak eligazodni a politikai és nyelvi útvesztőkben.
A korábbi referendumok tapasztalata szerint a népszavazáson a részvétel a fontos. 2004 novemberében, egy hónappal a népszavazás előtt 42 százalék mondta biztosra a részvételét, most 44 százalék nyilatkozott így, pontosan annyian, mint tavaly novemberben. Tavaly év vége óta viszont nőtt azok aránya, akik fontosnak tartják, hogy legyen népszavazás ezekről a kérdésekről.
