A demonstráció szervezőinek tájékoztatása szerint közéleti személyiségeket, illetve különféle szervezetek képviselőit kérték fel, hogy „valljanak a békéről, utasítsák el a magyarországi fasisztoid megnyilvánulások minden formáját”.
A rendszerváltás után 17 évvel társadalmunkban megerősödtek a korábban a világot már pusztulásba vivő bűnös náci eszmék, éppen egy héttel ezelőtt alakult meg a Magyar Gárda – mondta Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke, hozzátéve, ezért tartották szükségesnek, hogy a hatvannyolc évvel ezelőtt, 4 óra 45 perckor megkezdődött II. világháború évfordulóján antifasiszta tüntetésükkel emlékeztessenek a náci eszme veszélyére.
Megjelentek a csírák
Lehet vitatkozni, hogy mennyire van fasizmus Magyarországon, de megjelentek ezek a csírák, amelyeket el kell fojtani, azt hangoztatva, soha többé háború, soha többé fasizmus – mondta beszédében Hanti Vilmos.
Hanti Vilmos a nácizmus veszélyeirõl (Fotó: MTI)
A Deák téren lévő Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékmű előtti rendezvény kezdetekor megjelentek a Kossuth térről már jól ismert tüntető csoport, a Rendszerváltó Fórum néhány tagja, hogy ők is tiltakozzanak a fasizmus és a kommunizmus ellen.
Szivárvány Gárda
A néhány tucatnyi résztvevő előtt Pálfi Balázs rádiós újságíró a melegszervezetek nevében tartott beszédében azt mondta: nem a Magyar Gárda képviseli az országot, a melegek is tagjai a társadalomnak, jelenlétükkel is azt demonstrálják, hogy nem félnek, ezért ellenlépésként megalakítják a „Szivárvány Gárdát”.
Emlékeztetett, a melegeket is koncentrációs táborokba zárták a zsidókkal, cigányokkal, baloldaliakkal együtt, és mint elmondta, ezért viselnek az antifasiszta tüntetésen rózsaszín háromszöget, mert a lágerekben az a melegek „jele” volt. A melegszervezetekhez tartozó tüntetők szivárvány színű zászlókkal, transzparensekkel tiltakoztak a kirekesztés, a fajgyűlölet ellen.
Túlélők
Zsidó szervezetek nevében, Makai Mária és Drukker Tibor holokauszt túlélők szólaltak fel, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború nem a fegyverropogással, hanem a zsidótörvényekkel, a fajgyűlölettel kezdődött, és a Magyar Gárda is ezen az úton halad. Fel kell venni a harcot a világpusztulást akarók és éltetők ellen – szólított fel Drukker Tibor.
Az Országos Cigány Önkormányzat nevében Lakatos György emlékeztetett, hogy a háborúban több tízezernyi cigányt hurcoltak el lágerekbe, munkatáborokba. Hozzátette: az elkülönítés ma is tapasztalható: jelen van az iskolákban, ahol szegregáltan oktatják a gyermekeket.
Sorra alakulnak a náci eszméket valló csoportok, akik fő feladatuknak tartják, hogy a cigányok elleni gyűlöletet erősítsék Magyarországon, és e célból honlapot üzemeltetnek, újságot jelentetnek meg, tüntetéseket tartanak – mondta. Kijelentette: csak összefogással, közösen lehet tenni és fellépni a szélsőségek ellen.
Focipályán kívül
Felszólalt a Magyarországon élő külföldiek jogaiért a Mahatma Gandhi Egyesület elnöke, Gibril Din, aki azt mondta: a rasszizmus a feketékkel szemben már nem csak a futballpályákon tapasztalható, a szélsőségesek nemkívánatos embereknek tartják a feketéket Magyarországon és több uniós tagállamban.
Szeles András, a magát „egy 18 éves antifasisztának” nevező fiatalember úgy fogalmazott: ősszel a zavargások, most pedig a Magyar Gárda megalakulása irányította Magyarországra a világ figyelmét, arra, hogy az országban a szélsőségesek egyre nagyobb teret harcolnak ki maguknak.
Társadalmi összefogás
Lévai Katalin az összegyűlt mintegy 70 fős hallgatóság előtt a Magyar Gárdáról szólva elmondta: nemcsak arról van szó, hogy egy szűk kör megfélemlít embereket Magyarországon, hanem arról is, hogy az ország nemzetközi tekintélyét rombolják Európában.
„Az ilyen gyűlöletkeltő, támadó és félelemkeltő jelenségektől el kell határolódni; szomorúnak tartom azt, hogy ez egyértelműen nem történt meg a konzervatív jobboldal részéről, pedig nagyon fontos lenne” – mondta a szocialista politikus.
Hegyi Gyula beszédében arról szólt: nem az a kérdés, hogy a pártok teljesen, vagy csak félig határolódnak a neonácizmustól, mert ez nem politikai, hanem büntetőjogi kérdés. „A jobboldalt semmi nem járatja le annyira, mintha valaki azt feltételezi róla, hogy a neonácikkal bármiféle szövetséget tart” – tette hozzá.
Hegyi Gyula szerint a szélsőséges eszmék terjedésének megállítása érdekében szükséges a társadalmi összefogás és az európai mintákat követő törvények megalkotása.
Tragikomikus
A Fidesz szerint „tragikomikus”, hogy az antifasiszta rendezvényen felszólalt az a Pásztor Tibor, aki tavaly a „Fidesz kettes számú díszzsidajának” nevezte Deutsch-Für Tamást.
Az ellenzéki párt felszólította a MEASZ-t és a többi antifasiszta egyesülést, hogy határolódjanak el az „antiszemita kijelentésével hírhedté vált” Pásztor Tibortól, az MSZP pedig tegye egyértelművé, hogy ilyen embernek nincs helye a pártban és a magyar közéletben.
A demonstráción Pásztor Tibor a Magyar Gárda kapcsán többek között arról beszélt, hogy köztársaságban, demokráciában nincs mitől félni, de figyelni kell
68 éve
1939. augusztus 31-én éjjel egy SS-tiszt parancsnoksága alatt lengyel egyenruhákba öltözött német csapat megtámadta a gleiwitzi német rádióállomást, és ezzel az incidenssel megfelelő ürügyet szolgáltattak egy német támadásra. 1939. szeptember 1-jén 4 óra 45 perckor a német haderő csapatai átlépték a lengyel határt, és ugyanebben az időben a danzigi (ma Gdansk, Lengyelország) kikötőben horgonyzó „Schleswig-Holstein” német cirkáló is tüzet nyitott a városra. Ezzel a támadással Európában is megkezdődött az 1945-ig tartó II. világháború.
