A fővárosi hidak közül a Szabadság és a Margit híd felújítása elkerülhetetlen, a többi nem szorul sürgős felújításra – nyilatkozta a FigyelőNetnek Farkas György, a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vezetője. Elmondta, hogy a hidakat körülbelül húsz-harminc évente kell felújítani, ezért vált szükségessé a Szabadság híd modernizációja, ahol a nyolcvanas évek első felében dolgoztak utoljára szakemberek, illetve a Margit hídé, amelyet még a hetvenes években újítottak fel.
Az Árpád híd felújítása nem okoz majd akkora káoszt
Az Erzsébet, a Petőfi és a Lánchídon az elmúlt években folytak munkák, így ott nem sürgős a felülvizsgálat, ám például az Árpád hidat 25 éve modernizálták utoljára, így hamarosan ott is újra kell aszfaltozni.
Ez azonban nem jár majd a híd teljes lezárásával, hiszen a kétszer három sáv bőven elegendő arra, hogy egyszerre csak az egyik oldalon dolgozzanak a szakemberek – magyarázta Farkas György. Ezt erősítette meg lapunknak a mintegy háromszáz fővárosi közúti és gyalogos híd üzemeltetéséért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is. Horváth László, a cég szóvivő-helyettese tájékoztatása szerint az Árpád híd burkolatfelújítása szeptemberben kezdődik, ezalatt mindössze két hétvégén kell részleges korlátozásra számítanunk.
A Margit hidat nem zárhatták le
Bár a budapestiek közül talán a Margit híd van a legrosszabb állapotban, azért nem vele kezdték a felújítást, mert az a felmérések szerint túl nagyarányú forgalomkorlátozást okozna a városban – közölte a tanszékvezető. Farkas György szerint csak az M0-s elkészültével lehet nekilátni a felújításnak, ami még legalább másfél év – igaz, a Szabadság híd felújítása pont ennyi ideig tart és egyszerre két hidat ugyanezen okok miatt nem lehetne lezárni.
Ugyancsak idetartozik, hogy a Szabadság híd felújítását összevonták a 4-es metró építésével, mivel a FKF tájékoztatása szerint a Fővám téri állomás kialakítása miatt úgyis le kellett volna zárni a hidat 15 hónapra, így a kettőt összehangolva kezdték a munkálatokat. A felújítással kapcsolatos döntéseket egyébként a műszaki felülvizsgálatok alapján a főváros hozza meg.
Ha veszélyes lenne, lezárnák
Érdekesség, hogy ha a Margit hídon ténylegesen veszélyt jelentene a közlekedés, akkor a Fővárosi Önkormányzat természetesen lezárná a hidat, viszont ebben az esetben sem kezdődne meg a felújítás, hiszen jelenleg a tervezés zajlik, a munka legjobb esetben is csak 2008 végén indulhatna. Ha ez viszont előfordulna, akkor a két lezárt és egy épülő híd minden bizonnyal szinte megoldhatatlan forgalmi nehézségeket okozna Budapesten.
Betondarabok hullottak le a Margit hídról (GALÉRIA)!
Aggódni a Margit híd miatt azonban nem kell, hiszen, bár a napokban több betondarab is leesett a hídról, ezek nem érintették a szerkezetet. Farkas György hasonlatával élve „ez olyan, mintha a ház vakolata hullana le”. Hozzátette: a főtartószerkezettel nincs is gond, a felújítás az útpályaszerkezetet fogja érinteni. Az engedélyezett kiviteli tervek várhatóan 2008 második félévében lesznek készen, majd ezek birtokában nyílik mód a közbeszerzési eljárás kiírására – ezt már Horváth László közölte a FigyelőNettel.
A kivitelezési munkálatok – a korábbi terveknek megfelelően – 2008 végén, 2009 elején kezdődhetnének, de addig is végeznek felújításokat: mivel a pályalemez elöregedett, ezért már korábban szükség volt alátámasztó tartószerkezetek felállítására, ezt várhatóan folytatni fogják és a teljes rekonstrukcióig további elemekkel egészítik ki.
Tehát életveszély nincs, ráadásul minden hídhoz tartozik egy hídmester, aki akár naponta többször is ellenőrzi annak állapotát és bármilyen elváltozást azonnal jelent az illetékeseknek. A mérnökök a vonatkozó szabályok értelmében félévente kötelesek elvégezni a Duna-hidak mérnöki felülvizsgálatát, ráadásul ezeket a hidakat a szabványok szerint 10 évente időszakos vizsgálatnak is alá kell vetni.
—-Nemzetközi viszonylatban jók a hídjaink—-
A tanszékvezető örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben több pénzt áldoztak erre a célra, amivel sikerült is csökkenteni a veszélyhelyzetet. A mostani pénz véleménye szerint elegendő is lenne, ha régebben jobban odafigyeltek volna a felújításokra, így azonban még mindig sok lemaradást kell ledolgozni.
Ebben egyébként nem vagyunk egyedül: az Egyesült Államokban például általánosságban véve még rosszabb állapotban vannak a hidak. Ennek köszönhető a minneapolisi híd leomlása is. A pár hete történt katasztrófa másik oka éppen az volt, hogy ott túl sok a híd, így ezeket egyszerre szinte lehetetlen ellenőrizni, ráadásul sokkal nagyobb forgalmat kell elviselniük, mint a hazaiaknak – magyarázta Farkas György. A leomlás mindemellett annak is köszönhető, hogy az említett hidat negyven éve újították fel utoljára. Hasonló eset itthon, bár kizárni teljes mértékben nem lehet, de „nagyon nagy valószínűséggel nem fordulhatna elő” a tanszékvezető szerint.
Európai viszonylatban átlagosnak számít a magyar hidak állapota, minket csak néhány ország, mint például Németország, Ausztria, vagy Svájc előz meg ebben a tekintetben.
A FKF tájékoztatása szerint 2007-ben mintegy 225 millió forintot költhetnek hídfenntartási munkákra, amiben természetesen nincs benne a Szabadság híd ötmilliárdos felújítása. Ezen összeget egyben kezelik az út-, híd-, műtárgy-üzemeltetési és -fenntartási munkákkal, mivel azonban a hídfenntartás prioritást élvez, Horváth László szerint még akkor is el tudták végezni a munkáikat, amikor viszonylag kevesebb volt a pénzügyi forrás.
Két híd kéne még
Óbudán és a lágymányosi területen kellene egy déli összekötőnek elkészülnie, hogy jelentősebben tehermentesíteni tudjuk a belvárost – állítja Farkas György. Szerinte a déli összekötővel egy olyan belső gyűrű jönne létre, ami által nemcsak tehermentesítenénk, de sokkal könnyebbé és egyszerűbbé is tehetnénk a főváros közlekedését. Ezekről az elképzelésekről már készültek tanulmánytervek, ám valószínűleg jó pár évnek kell még eltelnie, amíg a munkálatokat is megkezdik – már ha a központi kormányzat rábólint a javaslatokra.
