Sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni a négyes metróra szánt ötszázmilliárd forintot – állította az Inforádió műsorában Vörös Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. Mi arra kértük őt és Vitézy Dávidot, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közlekedésfejlesztési munkacsoportjának vezetőjét, hogy fejtsék ki, hogyan lehetne javítani a főváros közlekedésén félezer milliárd forintból.
Vitézy Dávid úgy véli, a csigalassúsággal épülő metró helyett egy új Duna-hídra (50 milliárd forint), ezer BKV-busz kicserélésére (60 milliárd forint), a kettes metró és a gödöllői HÉV összekötésére (50 milliárd forint), valamint az elővárosi vonalak fejlesztésére (100 milliárd forint) lenne szükség. A fennmaradó 240 milliárdból pedig Budapest teljes villamoshálózatát kellene nyugat-európai szintre emelni, ami megközelítőleg hetven kilométer új szakaszt jelentene.
A metró mindent visz
„A VEKE számításai szerint a négyes metró körülbelül ötvenezer ember utazását könnyítené meg naponta, az általunk javasolt fejlesztések azonban félmillió ember közlekedésében hozna jelentős változást” – vélekedett Vitézy.
Fejjel a falnak? (Fotó: MTI)
Hivatalos számítások szerint a négyes metró naponta 250-300 ezer utast szállít majd, Hagyó Miklós, a közlekedésért felelős főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy a megnyitást követő időszakban a négyes metróvonalon naponta 421 ezer utas, azaz nagyjából 23 ezer utas per óra forgalom várható.
Kamionos a villamoson
A Műegyetem docense a közösségi közlekedés fejlesztése helyett inkább a közutakra költené a négyes árát. „Mivel Budapest forgalmának negyven százalékát a teherautók teszik ki, ezért a közútfejlesztést nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy kamionosnak nem mondhatjuk, hogy Pestre érve szállítsa az áruját villamoson” – mondta Vörös Attila. Ő két Duna-hidat építtetne, egyet Óbuda és Újpest, egyet pedig Csepel és Albertfalva között , darabját 40 milliárd forintért.
Szerinte szükség lenne egy ipari körútra a jelenlegi Körvasútsor magasságában, amelyen a külső pesti kerületek lakói szelhetnék át a várost, 60 milliárd forintért. Vörös szembemenne a városvédők és az Unesco állásfoglalásával és 20 milliárd forintból négysávos autóúttá alakítaná a budai alsórakpartot. 30 milliárdból rendezné a Moszkva tér közlekedését és 100 milliárd forintból egy olyan, Duna alatti alagutat építtetne, amelynek nem lenne csatlakozása a Belvároshoz, hanem csak a budai és pesti szélső kerületeket kötné össze (Pesthidegkút, Rózsadomb, valamint Zugló és Kőbánya felé.)
A maradék pénzt pedig a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítaná. Közel 100 milliárdot áldozna az összes budapesti HÉV pályájának felújítására, 60 milliárdot pedig új HÉV-kocsik vásárlására költene. További 50 milliárdért ezer új autóbuszt venne.
Utazás a múltban
Vörös szerint a négyes metró építését most már minden körülmények között be kell fejezni, de a Kelenföldi pályaudvart a Bosnyák térrel összekötő vonalnak inkább a hetvenes években lett volna létjogosultsága, amikor négyszázezerrel többen laktak Budapesten, harmadannyi embernek volt autója, teljes volt viszont a foglalkoztatottság, vagyis sokkal többen jártak BKV-val dolgozni.
A várható fejlesztésekről szerettük volna megkérdezni Hagyó Miklóst is, ám őt – szabadsága miatt – nem értük el.
