A titoktörvény előző tervezetét, az általános vita után, 2006-ban, a kormány visszavonta, majd a tervezet átdolgozása után, a két kormánypárt között koalíciós egyeztetés kezdődött a normaszöveg tervezetéről. Ennek a normaszövegnek a társadalmi egyeztetését tartották ma Budapesten. A titkosítás érvényességi ideje tekintetében a régi törvényjavaslatban 40, illetve 30 év volt meghatározva, egyszeri hosszabbítással, a jelenlegi tervezetben viszont 30, illetve 20 év szerepel egyszeri, magánszemély jogos érdekére tekintettel pedig kétszeri hosszabbítási lehetőséggel.
A javaslat új eleme az is, hogy a minősítés során vizsgálni kell, hogy a minősítendő adat nyilvánosságához nem fűződik-e az állam védendő érdekénél lényegesen nagyobb közérdek. A minősíthető adatok jegyzéke lerövidülne. A javaslat szerint különbséget tennének a civil és a titok megőrzésére felesküdött személyek államtitoksértése között is. Az elképzelés szerint a titok megőrzésére felesküdött személyt szigorúbban kellene büntetni, mint a civileket.
Ezzel a megoldással kiküszöbölhetővé válna azon probléma, hogy olyan újságírók ellen folyik büntetőeljárás, akik tudtukon kívül hoztak nyilvánosságra minősített adatot. A tervezetben az is szerepel, hogy az adatvédelmi biztos a minősített adat minősítésének megváltoztatására szólíthatja fel a minősítőt. Amennyiben ennek a minősítő nem tesz eleget, az ombudsman szakmai álláspontja megalapozottságának megállapítása érdekében bírósághoz fordulhat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
