Egy 2001 óta érvényben lévő törvény szabályozza a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken végzett építkezéseknél a régészeti örökség mentése és dokumentálása érdekében kötelező megelőző feltárásokat – nyilatkozta a FigyelőNetnek Zsidi Paula, a fővárosi ásatásokat végző Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának igazgatója.
Régészeti lelőhelynek – melyekből egyébként több mint százezer található hazánkban – általában azon területek számítanak, amelyek alkalmasak voltak az emberi letelepedésre, tehát olyan kedvező természeti környezetben találhatóak, mint például vízpart, hévizek vagy barlangok közelsége, így esély van rá, hogy ott már korábban megtelepedett egy-egy népcsoport.
Ezek mellett kiemelkedő jelentőségük van a történeti városmagoknak, például a római kori emlékekben bővelkedő Szombathelynek, Pécsnek csakúgy, mint a főleg középkori leletekben gazdag Székesfehérvárnak. A fővárosban főleg az I., II., III. és az V. kerület bővelkedik régészeti emlékekben, de a XI. kerületből is több szép műtárgy került már elő.
Minden építkezést érinthet
A régészeti feltárások minden nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő beruházást érintenek egy garázs építésétől kezdve a csepeli szennyvíztisztító többmilliárdos beruházásáig. Ha tehát valaki építkezni akar, akkor annak érdemes előre gondolkodnia, mivel ha nem tartja be ez irányú kötelezettségét, akkor a régészek munkája akár komolyabb csúszást is okozhat a beruházás során.
Zsidi Paula elmondta, hogy régebben sokkal több építtető próbált kiskapukat keresni, de még mostanában is csak a beruházók mintegy fele gondolkodik előre, a többiek továbbra is fölösleges akadálynak tekintik az archeológusokat és az előírásokat. Pedig érdemes az építési engedélybe foglalt örökségvédelmi kikötéseket a beruházás előkészítése során figyelembe venni, és számolni azzal, hogy mennyi idő alatt milyen munkát szükséges elvégezniük a szakembereknek, mert így sokkal kiszámíthatóbbá válik az építkezés: a kitűzött határidőktől csak igen ritkán, az esetek mindössze egy-két százalékában van néhány napos, maximum egyhetes csúszás – magyarázta az igazgatónő.
Kevesen fellebbeznek a régészek ellen
Tavaly összesen 650 feltárási engedélyt bíráltak el, amelyekben benne vannak a tudományos munkálatok is, ám ezek száma elenyésző – tájékoztatta a FigyelőNetet Újlakiné Pongrácz Zsuzsa. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyeleti igazgatóságának régészeti helyettes vezetője elmondta: bár igaz, hogy sokan fölösleges időhúzásnak tekintik az archeológusok munkáját, az ő döntésüket mégis kevesen fellebbezik meg. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy sok helyen már az építési engedélyt is csak akkor adják ki, ha abba belefoglalják a régészek ásatásait.
Ritkán, de máig előfordulnak olyan esetek, amikor kikerülve az előírásokat, az archeológusok nélkül kezdik meg a munkát a vállalkozók. Ebben az esetben a hivatal úgynevezett örökségvédelmi bírságot szabhat ki az építtetőre, amelynek összege a pár tízezer forinttól a több százmillió forintig terjedhet. A pénzbüntetés kiszabásánál figyelembe veszik a lelőhely nagyságát, annak tudományos jelentőségét, illetve hogy a beruházó addig mekkora kárt okozott – magyarázta Újlakiné Pongrácz Zsuzsa.
—-Fél nap vagy több szezon—-
Az ásatások várható időtartama mindig a beruházás milyenségétől és az esetlegesen talált emlékek jellegétől, kiterjedésétől és esetleg jelentőségétől függ. Így bár előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb beruházás során akár több ásatási szezonon keresztül – egy ilyen szezon márciustól novemberig tart – dolgoznak a szakemberek, de egy családi ház építése során, a földmunka nagyságától függően, van, hogy csak fél napig szükséges a helyszíni megfigyelés.
A több szezonon keresztül tartó kutatást nem úgy kell elképzelni, hogy ilyenkor leáll a teljes munka, hiszen például a csepeli szennyvíztisztító építésekor a tervezési és a kivitelezési munkálatok során is ott voltak a régészek, így mire beindult a munka java része, ők már végeztek a feltárással.
Az építtető fizet
A beruházás tervezési és előkészítési fázisában azonban nemcsak az esetleg kieső idővel kell számolni, hanem a régészek munkájával is. Ami egy családi ház építésének kisebb földmunkájához kapcsolódó fél-, egynapos megfigyelés esetében 30-70 ezer forint, az egy nagy kiterjedésű beruházásnál elérheti a több százmillió forintot is. Márpedig a kutatások költségeit – kivéve, ha véletlenszerűen találnak valamit – a törvény alapján mindig az építtető állja.
A „véletlenszerű előkerülés” azt jelenti, ha a terület nem nyilvántartott vagy régészetileg védett lelőhely, illetve nem régészeti érdekű terület, tehát a hivatalnak nincs tudomása a lelőhelyről, így nem is rendeli el az ásatást, ám az építkezés során mégis előkerül valamilyen értékes lelet. Ez azonban nem fordul elő túl gyakran, hiszen évente mindössze egy-két alkalommal találnak – helyesebben jelentenek be – ilyen módon többnyire kisebb jelentőségű régészeti emlékeket.
Az elmúlt évek talán legfontosabb így talált lelete egy családi ház építkezése során került elő Békásmegyeren, ahol egy római villa maradványaira bukkantak. Ebben az esetben az ásatás költsége a múzeumot terheli, és mivel az ilyen véletlenszerű leletek főleg kisebb építkezések, például családi ház alapozása során kerülnek elő, a munkálatok sem tartanak tovább egy-két napnál. Sajnos azonban még a mai napig előfordulnak olyan esetek, amikor az építtető, félve az időveszteségtől, inkább nem jelenti be a megtalált értékeket, amelyek így örökre elvesznek a tudomány és a nagyközönség számára.
Kiállítják, ami a ház alatt volt
A fővárosi beruházások során megtalált leleteket a Budapest Történeti Múzeum, illetve az Aqiuncumi Múzeum évenkénti rendszerességgel kiállítja. Így már meg lehet tekinteni az utóbbi évek legnagyobb fővárosi beruházásának számító csepeli szennyvíztisztító építése során előkerült őskori leletek egy részét, egy jelentős kelta temető legszebb darabjaival.
Ugyancsak értékes műemlékek kerültek elő a Mátyás-templom felújításakor, itt a legutóbbi ásatási szezon során a templom körüli temető több sírját találták meg szinte érintetlenül, míg a Graphisoft-park egyik épületének most befejeződött alapozásánál több ezer sírt találtak. Ezek sírmellékleteit, kerámia- és üvegedényeket, valamint bronzból és csontból készült használati és viseleti tárgyakat a múzeum jövő évi kiállításán is láthatják majd az érdeklődők.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
