A beszélgetés résztvevői
A beszélgetés résztvevői
Gyürk András, EP-képviselő, Fidesz (moderátor)
Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter, Románia
Hernádi Zsolt, elnök, Mol
Németh Zsolt, elnök, Országgyűlés külügyi bizottsága
Szabó Vilmos, a Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának alelnöke
Tusványos második napján a reggeli főelőadás témája az energiaválság volt a Kárpát-medencében. A beszélgetést Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője moderálta, de Korodi Attila román környezetvédelmi miniszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnöke, Szabó Vilmos, a Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának alelnöke, és Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök is elfogadta a meghívást.
Korodi Attila elsősorban a megújuló energiaforrásokról beszélt. Véleménye szerint új gondolkodásmódra van szükség, mivel az eddigi energiaforrásaink egyre szűkösebbé válnak. Kiemelte a bioetanolban rejlő lehetőségeket. Mint mondta, Románia jó helyzetben van a megújuló energiaforrások szempontjából.
Hernádi az állam szerepéről
Hernádi Zsolt elmondta, Romániában a nyolcvanas években komoly energiaválság volt, amikor üresek voltak a benzinkutak, és gyakran voltak áramkimaradások. „Valóságos-e a problémafelvetés?” – tette fel a kérdést a Mol elnöke. Hozzátette azonban: valóban tapasztalhatók válságjelek. Más típusú játékot játszanak ugyanis azok a szereplők, akik jelenleg a piacon vannak. Példaként említette, hogy 350 ezer hordó olajat fogyaszt el összesen Magyarország és Románia, de Kínában például fél év alatt a kereslet növekedése több volt, mint ez a mennyiség.
A Mol elnöke rámutatott a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlására. „Nem tudjuk mikor és nem tudjuk hogyan, csak azt tudjuk, hogy a készletek el fognak fogyni” – hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Felhívta a figyelmet, hogy a készletek 80 százalékát állami cégek uralják. „Akkor adnak majd sok pénzt alternatív üzemanyagok kutatására, ha megéri” – hangsúlyozta a Mol vezetője. Hernádi szerint probléma, hogy az EU az energiapolitikát visszautalja nemzetállami szintre, nincs egységes szabályozás.
A Mol OMV általi felvásárlásával kapcsolatban elmondta: Európa két leghatékonyabb finomítóját üzemelteti a Mol-csoport. Ezért nem csak a profitot szabad nézni, hanem azt, hogy mit adnak vissza a társadalomnak. „Vajon átadhatjuk-e ezen eszközök kontrollját egy másik államnak, akkor, amikor az állam felelőssége az ellátás biztosítása?” – tette fel a kérdést Hernádi, utalva arra, hogy az OMV többségében állami tulajdonú cég, állami vállalat. Kiemelte: a magyar politikai elit, pártoktól függetlenül egységes ebben a kérdésben.
Az olajkorszak vége felé közeledünk
Szabó Vilmos felszólalásában elmondta, az energiapolitika kérdésében mindenképpen szükség van konszenzusra. Hangsúlyozta ugyanakkor: véleménye szerint még nincs energiaválság a Kárpát-medencében, a világban azonban – igaz, még nem olyan méretű, mint például a hetvenes években – már nem ilyen egyszerű a válasz. Kitért arra, hgy nem csak az a baj, hogy az energiaforrások fogynak, hanem ezek feltárása és elszállítása is egyre nagyobb gond. „Eljutottunk oda, hogy ez már a lecsengő szakasz. Az olaj-korszak vége felé közeledünk” – fogalmazott Szabó Vilmos. Hozzátette: azon túl, hogy alternatív energiaforrásokat keresünk, meg kell látni, hogy már nem az energia kitermelő és felhasználók között van konfliktus, hanem az energiában gazdag területekért folyik a harc.
Szabó Vilmos szerint ebben kell szerepet vállalni az Európai Uniónak. Egyelőre a nemzetállamok a saját érdekei szerint köti meg üzleteit. Oroszországgal kapcsolatban elmondta, ez az ország rendelkezik a legtöbb szénnel, olajjal, gázzal. Hozzátette: a feltárandó olaj és gázkészletek is itt találhatók. „Meg lehet-e szüntetni a döntő függőséget Oroszországtól? A válasz elég egyértelmű: nem lehet” – hangsúlyozta Szabó.
Németh: a Fidesz biztonságpolitikai kérdésnek tekinti
Németh Zsolt szerint az elmúlt évben kibontakozott Magyarországon egy komoly belpolitikai vita az energiabiztonságról, különösen a Nabucco vs. Kék áramlat kérdéskörben, illetve az ukrán-orosz, orosz-belorusz konfliktusok okán. Elmondta: a Fidesz végig hangsúlyozta, hogy biztonságpolitikai kérdésről van szó, ilyen szemlélettel kell az energiaellátás problémaköréhez viszonyulni, míg a kormányoldal a gazdasági, piaci oldaláról közelítették meg a kérdést. Sokan pedig zöld szempontból álltak az ügyhöz.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke nem értett egyet Szabó Vilmos szemléletével Oroszországgal kapcsolatban, mert – mint fogalmazott – ez kiszolgáltatottá teszi Magyarországot, Közép-Európát. Ezzel ugyanis energiafüggőség alakul ki. Ezzel szemben biztonságpolitikai szempontból kéne szemlélni a problémát. A fideszes politikus szerint Oroszország az elmúlt két évben külpolitikai doktrínájának részévé tette, hogy az energia diplomáciai fegyver számára. „El kell fogadnunk, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot, ha egy ország egy köztéri szobrot egyik helyről a másikra tesz?” – tette fel a kérdést az észt konfliktusra utalva.
Németh válasza erre az, hogy Európa nem tehet úgy, mintha nem látná ezeket a törekvéseket. A politikus utalt egyébként arra is, hogy éppen a mai napon tartják azt a finnugor találkozót, amelyre az észteket Oroszország nem hívta meg, Magyarország miniszterelnöke azonban az észtek kérése ellenére jelen lesz az eseményen. Felvetette: nyilatkozatot iratnak alá a tusványosiakkal, amelyben elutasítják Gyurcsány Ferenc, illetve Ororszország magatartását.
