Sólyom László köztársasági elnökként a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe, az államfő ebbéli szándékáról beszélt.
Botrányokkal van tele a közélet, és ez azt mutatja, hogy a normakövetés egyre lazább – fogalmazott Sólyom László a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott interjúban. A tisztességet szeretném visszahozni a közéletbe – mondta az államfő.
Sólyom László a szombaton rögzített, vasárnap este sugárzott adásban azt mondta: két olyan esemény volt, ami a rendszerváltás utáni korszak két legsúlyosabb elvi kérdését veti fel. Az egyik a demokrácia természetét érinti, ez az őszödi beszéd és annak következményei, a másik pedig Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatos.
„Nem tudok túllépni az őszödi beszéden”
A köztársasági elnök emlékeztetett arra is: az államfőnek nincs közjogi lehetősége arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki, hogy lemondassa a miniszterelnököt. Amire lehetősége van az az, hogy az értékeket képviselje.
A miniszterelnök az őszödi beszéde után nem kért bocsánatot, hanem magyarázta, hogy ezt miért tette, de ez az alapvető kérdést nem oldja meg – közölte az államfő. “Ezen nem tudok túllépni, mindent amit mondtam ősszel, betű szerint továbbra is fenn kell tartanom” – jelentette ki.
Nem tud túllépni (Fotó: MTI)
A Gyurcsány-csomag kapcsán úgy fogalmazott: ahhoz, hogy ennek a sok “szenvedésnek”, amit a megszorítások hoznak értelme legyen az szükséges, hogy legyen világos, hosszú távú terv, de ez is a “levegőben lóg”. „Aláírtam hozomra a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami. Ehhez képest, ami megindult, az elszomorító” – jelentette ki. Mint mondta, úgy látja, hogy az idei költségvetést rendbe fogja tenni a kormány, de véleménye szerint nem látszik, hogy a “sok rombolás” helyén, amivel a reform kezdődött, mi épül.
Az ellenzékről szólva megjegyezte: a másik oldalon azt látjuk, hogy az intézményrendszer hitelét vonják kétségbe. Sólyom László szerint a magyar alkotmányos rendszerrel kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni, és a szereplőkön múlik, hogy nem ez történik.
—-„Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával”—-
Azért nem tüntettem ki Horn Gyulát, mert a forradalom ötvenedik évfordulóján olyan nézeteket vallott a saját szerepéről, és ezen keresztül magáról a forradalomról, ami ellentétben áll a mostani rendszerrel, mivel Horn Gyula fönntartja, hogy az ’56-os forradalom ellenforradalom volt – közölte Sólyom László. “Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával, és nem az én konfliktusom a miniszterelnökkel. Ez az elnöknek, mint intézménynek a kötelességteljesítése abban az esetben, amikor az állam alapvető kérdései forognak kockán.”
Sólyom László hozzátette: mindig is meg volt győződve arról, hogy a köztársasági elnök megtagadhat kitüntetést akkor, ha ez az alkotmány értékrendjével ellenkezik. “Ezt megtehettem volna tavaly is, de éppen azért, mert az Alkotmánybíróság elnöke voltam, és mert szeretnék úgy meghalni, hogy azt mondják rólam, hogy alkotmányos ember volt, én nem vettem azt magamra, hogy én így értelmezem az alkotmányt, és kész (…)” – mondta az államfő.
Sólyom László közölte azt is: azért nem konzultál a pártokkal például az ombudsmanok személyéről, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne váljanak pártalkuk martalékaivá.
A Fidesz népszavazási kezdeményezéséről szólva közölte: ebben a kérdésben még nem jött el az államfő ideje. A köztársasági elnöknek a végén lesz szerepe, amikor ki kell írni a népszavazás időpontját – mondta a köztelevízió A szólás szabadsága című műsorának az államfő.
