Gorbacsov is eljön a születésnapjára
Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő és Hans-Dietrich Genscher, Németország egykori külügyminisztere is részt vesz azon a pénteki budapesti ünnepségen, amelyet Horn Gyula volt miniszterelnök 75. születésnapja alkalmából rendez az MSZP. A Budai Várban, a Magyar Nemzeti Galériában sorra kerülő rendezvényre mintegy háromszáz vendéget hívtak meg, köztük Horn Gyula 1994 és 1998 közötti kormányának tagjait, közéleti szereplőket és művészeket. Horn Gyula csütörtökön lesz 75 éves.
Az államfő döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc célkitűzései – Magyarország függetlensége, a többpárti demokrácia, a jogállamiság és a szabadságjogok – mai Alkotmányunk alapértékei is. Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje viszont egymással össze nem egyeztethető” – áll Sólyom László Gyurcsányhoz címzett levelében. Az elnök azonban hangsúlyozta: nem vitatja Horn Gyula nyolcvanas évek végétől végzett tevékenységét, érdemeit, de kitüntetést nem lehet csak az előterjesztésben megnevezett indokokra korlátozni. Mint fogalmazott: „nem lehet egyszerre Kádár örökösének és ’56 örökösének lenni. Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott”.
Hornt nem lehet megalázni
Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula. Leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza. „Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés” – hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Hozzátette, tartja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott. Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék. Az Alkotmánybíróság határozatáról Horn Gyula azt mondta: a testület „hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta”.
A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért ne mérlegelnék a másikét is – érvelt a szocialista politikus. Véleménye szerint az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.
Gyurcsány: az elnök véleménye nem az ország véleménye
Magyarország Horn Gyulát életútja ismeretében választotta miniszterelnökének, programjához felhatalmazást adott. A külföld a miniszterelnök Európa demokratizálódása érdekében tett érdemeit méltatja – mondta újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az üggyel kapcsolatban. “Horn Gyula megelégedéssel és jó érzéssel fogadta volna a kitüntetést” – mondta Gyurcsány. Hozzátette: születésnapja alkalmából ez különös elismerés lett volna. Kiemelte: nem szabad összekeverni az ország véleményét a köztársasági elnökével.
Sem Magyarország, sem annak elnöke nem tagadhatja el Horn Gyula életművét, azt a művet, amelyet egész Európa jogosan ünnepel – áll Szanyi Tibor szocialista politikus lapunkhoz eljuttatott közleményében. „Az az ország, amely Nagy Imrét, a mártírságában is kommunista miniszterelnökét nemzeti idollá avatja, méltán megteheti, hogy az utóbbi két évtized szinte egyetlen nemzetközileg is jegyzett demokratikus politikusát azzal az elismeréssel illesse, amelyet a nagyvilág már többszörösen is megadott neki” – fogalmazott Szanyi Tibor. A szocialista politikus szerint a köztársasági elnöknek inkább saját életútjával kéne számot vetnie. Mint a FigyelőNetnek a szocialista politikus elmondta, itt elsősorban elnökké választásának – mint fogalmazott – szégyenletes körülményeire gondol.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök döntését – áll Szijjártó Péter, a párt szóvivőjének közleményében.
Az Ab kedden döntött
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden hozott döntésében kifejtette: a köztársasági elnöknek mérlegelési joga van, kit tüntet ki, így azt meg is tagadhatja. Az Ab indoklása szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Az államfőnek azonban indokolnia kell döntését.
A Sólyom László köztársasági elnök tavaly március 13-án kérte ki a taláros testület véleményét az üggyel kapcsolatban, mert – bár aláírta – nem értett egyet több, március 15-e alkalmából kitüntetetést átvevő személyével. A kérdés annak kapcsán kapott ismét hangsúlyt, hogy Sólyom László nem volt hajlandó kitüntetni 75. születésnapja alkalmából Horn Gyula egykori miniszterelnököt, amíg kézhez nem kapja az Ab mostani döntését.
Gyurcsány Ferenc külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért kezdeményezte Horn Gyula elismerését.
