Az Ab indoklása szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Az államfőnek azonban indokolnia kell döntését.
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke indoklásában azt mondta: az államfőnek az alkotmányban meghatározott kitüntetésadományozási hatásköre „tartalmi-érdemi döntési jogot foglal magában”, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejeződik ki.
A Sólyom László köztársasági elnök tavaly március 13-ai indítványára született alkotmánybírósági határozat kötelezi az Qrszággyűlést, hogy az év végéig részletesen szabályozza a kitüntetések adományozását. A köztársasági elnök akkor ugyanis úgy vélte, hogy az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható Fekete János közgazdász, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil vízépítő mérnök magas állami kitüntetése március 15-e alkalmából.
Nem tüntetné ki Horn Gyulát
A kérdés annak kapcsán kapott ismét hangsúlyt, hogy Sólyom László nem volt hajlandó kitüntetni 75. születésnapja alkalmából Horn Gyula egykori miniszterelnököt, amíg kézhez nem kapja az Ab mostani döntését. Gyurcsány Ferenc külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért kezdeményezte az elismerést. Az államfő azonban a kitüntetést aggályosnak tartotta a volt miniszterelnök 1956-os tevékenysége miatt.
Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke a FigyelőNetnek elmondta, Sólyom László megvizsgálja a döntés tartalmát, majd – mint fogalmazott – rövid időn belül eldönti, mi legyen a miniszterelnöki előterjesztés sorsa.
Sólyom nem fogott kezet Fekete Jánossal 2006-ban (Fotó: MTI)
Az MSZP Horn kitüntetésére kéri Sólyomot
Az MSZP arra kéri Sólyom Lászlót, hárítson el minden olyan gyanút, hogy a Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatos döntése aktuálpolitikai beállítottságú lehet. Varga László szocialista parlamenti képviselő elmondta: annak érdekében, hogy a köztársasági elnök betölthesse az alkotmányban ráruházott szerepét, vagyis a nemzeti egység érdekében járjon el, azt kérik Sólyom Lászlótól, támogassa Horn Gyula kitüntetését. Mint indokolják, a volt miniszterelnök személyét a magyar jobboldali ellenzéken kívül a világon mindenhol a rendszerváltó politikusok között említik.
A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy az államfő nem adott hangot aggályának, amikor 2006 őszén posztumusz kitüntette Kisbarnaki Farkas Ferencet, „aki a visszavonuló magyar katonákra tűzparancsot adott ki a második világháborúban, Szálasi Ferenc elhelyezési kormánybiztosa volt és a sopronkőhidai perben a hadbíróság elnöki tisztét is betöltötte”.
Nem először küldi vissza
Sólyom László 2005. augusztus 5-i beiktatása óta – a jelenlegin kívül – még három esetben kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az elé aláírásra előterjesztett törvények ügyében. 2006. augusztus 2-án véleményezésre megküldte a módosított felsőoktatási törvényt. Álláspontja szerint ugyanis sértette a felsőoktatási intézmények autonómiáját azon rendelkezés, amely szerint a rektor csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket. Szeptember 25-én az Alkotmánybíróság helyt adott Sólyom László indítványának.
Tavaly decemberben az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényről kérte ki a taláros testület véleményét, mert az államfő szerint két jogszabály sérti a népszuverenitás és a demokrácia alkotmányos elvét.
2007. június 27-én pedig azért fordult az Ab-hoz, mert a törvénnyel kihirdetett átadási eljárásról (azaz bűncselekmények elkövetőinek átadása büntetőjogi eljárás céljából) szóló nemzetközi megállapodás egyes rendelkezései véleménye szerint ellentétesek a magyar büntetőjog törvényességének elvével.
