Az MTI annak kapcsán kérdezte az Ab elnökét a két testület viszonyáról, hogy a Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezésével összefüggésben az OVB egyes döntéseit az Ab felülbírálta és új eljárásra kötelezte a testületet. Az OVB a három kezdeményezést később hitelesítette.
“Nincs vita az Alkotmánybíróság és az OVB között szerintem, nem is lehet vita, nincs presztízsharc” – fogalmazott az elnök. Hozzátette: mindkét szerv független, önálló döntéshozó testület. Mindkét szerv ugyanazt a 17 alkotmányossági tilalmat, valamint az egyértelműséget és a burkolt alkotmánymódosítást vizsgálja a népszavazási kezdeményezésekben, ugyanúgy testületi vitát folytat és egyhangú vagy megosztott többségi döntést hoz.
Rendezett a viszony
Bihari Mihály hangsúlyozta: “itt az első és a másodfok döntése közötti viszonyról van szó, amely jogorvoslati eljárási viszony, nem egy hatalmi viszony, amelyben a törvények, a választási eljárási törvény, az Ab-törvény teljesen egyértelműen fogalmaznak.”
Elmondta, hogy az OVB elnöke a hitelesítést követően adott nyilatkozatában pontosan idézte a jogszabályokat és mutatott rá az OVB és az Ab közötti viszonyra. „Ez is azt igazolja, hogy a két szerv között nincsen vita, egymáshoz való viszonyuk rendezett.”
Bihari Mihály hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságot nem érdekli, hogy ki a népszavazást kezdeményező és őt milyen politikai indíték vezette, a kezdeményezés milyen politikai célokat szolgál, vagy mi lehet annak a politikai következménye. Mint mondta, ezt a politikusoknak kell értékelniük. Az Ab csak alkotmányossági szempontból – megengedhető vagy tilos a kezdeményezés – vizsgálja a népszavazási kezdeményezéseket.
“Nem vagyunk politikai rendészek, vagy cenzorok, vagy politikai tilalmakat felállítók”, minket egy dolog érdekel – ahogy az OVB-t is – hogy a 19 tilalmat ne érintse a népszavazás kezdeményezés – fogalmazott.
Az Ab nem változtathatja meg az OVB döntéseit
Az Ab jogorvoslati úton utasítja az OVB-t, ez nem alá-fölé rendeltséget jelent – mondta Bihari Mihály, kitérve arra, hogy az OVB-re nézve az Ab határozatának rendelkező és indokolási része is kötelező, mint minden jogorvoslati eljárásban. Közölte: az Ab-nek nincs joga megváltoztatni az OVB döntését, hanem új eljárásra utasítja, ha azt megsemmisítette. Ennek van előnye is, az, hogy több szinten, több szerv bírálja el az adott kérdést, ami az igazságos döntést segíti elő. Az új eljárásra utasítás eljárási értelemben vett kötelezés, s nem parancs. Az Ab határozat indokolását figyelembe véve kell meghozni az OVB-nek az új határozatot. Ez hangzott el az Ab határozat ismertetésekor, ez van benne a határozatban is, s így ismertették a sajtóban is az elhangzottakat. Ettől eltérő információk tehát hamisak.
Azzal kapcsolatban, hogy az Ab mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg a népszavazási törvényben és emiatt felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, Bihari Mihály azt mondta: a jogszabály módosítását követően egyértelműbbé, kiszámíthatóbbá és pontosabbá válik a népszavazási eljárás.
Hozzáfűzte: a jelenleg hatályos jogszabály alapján nem tudjuk, hogy egy népszavazást követően ugyanabban a kérdésben mikor tartható ismét népszavazás, mint ahogy azt sem, hogy egy eredményes népszavazás meddig köti az Országgyűlést és a népszavazással elért eredmény mikor és milyen módon változtatható meg.
Bihari Mihály emlékeztetett : az ingyen sörrel kapcsolatos alkotmánybírósági határozathoz csatolt különvéleményben az egyik alkotmánybíró is rávilágított arra, hogy meg kellene találni a komolytalan, nyilvánvalóan teljesíthetetlen népszavazási kezdeményezések szűrésének lehetőségét.
Tíz kérdés az Ab asztalán
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: jelenleg tíz népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos OVB-határozat, illetve az azokat támadó kifogások vannak az Ab előtt. Példaként említette, hogy a művi meddővé tétellel, a nyugdíjasok státuszának rögzítésével, a kettős állampolgársággal, a több-biztosítós egészségügyi modellel, az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer fenntartásával és a képviselők költségtérítésének elszámolásával kapcsolatos kérdések ügyében hozott OVB-határozatok ellen nyújtottak be kifogásokat az Ab-hez. Ezekben az ügyekben már csak a nyári szünetet követően határoz az Alkotmánybíróság, amely jövő héten tartja az ítélkezési szünetet megelőző utolsó két teljes ülését.
A hétfői és keddi ülésen várhatóan 12 határozatot hoz meg a testület, köztük a köztársasági elnök kitüntetés-adományozással összefüggő alkotmányértelmezési beadványa kapcsán születő döntést.
