„Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga” – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, “Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben”, és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe van a vasfüggöny lebontásában és a kontinens újraegyesítésében. “Ettől még lehet vitatkozni a politikai nézeteivel, akár történelemszemléletével is” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök hangoztatta: a mostani EU-csúcsértekezlet színhelyén, a miniszteri és kormányfői tanácskozásoknak otthont adó brüsszeli épületben látható a Károly-díjasok, vagyis azok képe, akik különösen sokat tettek az európai integrációért, és köztük egyetlen magyar politikusként Horn Gyula szerepel. A magyar mondás szerint “nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész” – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki szerint “ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az 56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon”.
A miniszterelnök korábbi közlés szerint közelgő 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért javasolta kitüntetésre Horn Gyulát.
Sólyom László viszont sajtófőnökének közlése szerint a volt miniszterelnök 1956-os tevékenysége miatt aggályosnak tartja, hogy kitüntessék. Ennek ellenére megvárja az Alkotmánybíróság döntését. A köztársasági elnök ugyanis még tavaly márciusban fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.
