Iváncsik Imre újságíróknak elmondta: a kereszténydemokrata javaslat a jelenlegi haderő-szervezési elvekkel részben ellentétes, „tehát meg kell vizsgálnunk, szükség van-e rá, és ha igen, akkor beilleszthető-e a haderő szervezetébe”. Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, milyen feltételek megteremtését igényli a honi gárda esetleges létrehozása és azt is, milyen költségvetési hatásai vannak. A szaktárca készen áll arra, hogy aktívan és konstruktívan részt vegyen a honi gárdáról szóló együttgondolkodásban – fogalmazott Iváncsik Imre.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy a Fidesz és az MDF kifejezetten támogatja javaslatukat, a kormányoldal pedig egyetért azzal: meg kell vizsgálni, milyen módon lehet létrehozni egy önkéntes-tartalékos védelmi erőt. Mint mondta, Magyarországon jelenleg nincs tartalékos erő, az általános hadkötelezettség megszűnésével pedig nehézzé vált ennek pótlása.
A kereszténydemokrata képviselő néhány héttel ezelőtt nyújtotta be a parlamentnek a honi gárdáról szóló javaslatát. A politikus szerint azért van szükség erre a területvédelmi erőre, mert a létszámában jelentősen lecsökkent Magyar Honvédség elsősorban nemzetközi feladatokban vesz részt, egyre inkább specializálódik, így az ország védelmi feladatait kevésbé tudja ellátni. Azaz a reguláris haderő le van kötve, és Magyarország határain kívül folytat megelőző akciókat.
Simicskó István korábban azt nyilatkozta, hogy egy jól képzett – megyénként mintegy ezer-ezer emberből álló – honi gárda kiegészíthetné a Magyar Honvédséget, és segédkezhetne például egy természeti katasztrófa esetén. Azt is kiemelte, hogy valamennyi NATO-tagországban van hasonló tartalékos védelmi erő.
Az ötpárti egyeztetés szeptemberben folytatódhat, amelyen különböző szakmai anyagokat fognak tanulmányozni.
