Az új Btk. koncepciója kapcsán kibontakozott szakmai vita során – elsősorban rendőrök és ügyészek részéről – felvetődött, hogy 12 esztendőnél kellene meghúzni a büntethetőségi határt. Amikor gyerekek követnek el súlyosabb bűncselekményt – mint a szomszédasszonyát bosszúból megkéselő tuzséri fiú –, a közvélemény is ezt követeli, ám a változást semmi nem indokolja – jelentette ki a lap kérdésére Gyurkó Szilvia kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKrI) munkatársa.
Gyermekek évente átlagosan 3600-3800 bűncselekményt követnek el, és az esetek hetven-nyolcvan százaléka valamilyen vagyon elleni. A súlyosabb megítélés alá eső rablások száma 150 körül alakul, a tuzséri eset pedig egészen kivételesnek számít. A statisztikai adatok alapján tehát nem több a bűnelkövető gyerek, és – a közvélekedéssel ellentétben – nem váltak erőszakosabbá sem – állítja Gyurkó Szilvia. Igaz, nagy lehet a látencia, mert a nem büntethető gyereket sokszor fel sem jelentik, az iskolák egy része pedig hallgat a házon belüli ügyekről.
A jelenlegi szabályozás a kriminológus szerint megfelelő, hiszen a 14 évesnél fiatalabb gyermekek esetében büntetőeljárás nem indul ugyan, ám az általuk elkövetett bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül. A gyermekvédelem rendszere minden ismertté vált bűneset után mozgásba lendül: ha lehetőség van rá, a szülők bevonásával próbálják meg feltárni az okokat, és megelőzni az újabb bűncselekményeket, ám többnyire a gyereket – hosszabb-rövidebb időre – ki kell emelni a családból. Gyakran kiderül, hogy a deviancia oka épp a szülői törődés hiánya.
Finszter Géza kriminológus szerint ma az Európa Tanács dokumentumaival menne szembe az, aki lejjebb akarná vinni a vétőképes kor határát, ezért Finszter szerint gondolkodni sem érdemes efféle törvénymódosításon. Egyébként az angolszász országok egy részében már a hétéves gyermek is büntethető lehet, Európában viszont szinte mindenütt a 14. életév betöltése a feltétel, de például Svájcban 16 esztendő a küszöb.
