Kiss Péter kancelláriaminiszter lesz, az eddigi miniszter Szilvásy György tárca nélküli miniszterként a titkosszolgálatokat felügyeli. Kiss Péter helyét Lamperth Mónika veszi át, az önkormányzatokat és a területfejlesztést pedig ezentúl Bajnai Gordon irányítja.
Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság eddigi helyettes vezetője is tárca nélküli minszter lesz, a kormányzati koordinációért felel majd. Ivancsik Imre eddigi honvédelmi államtitkár Szilvásy államtitkára lesz, az ő posztját Vadai Ágnes szocialista politikus veszi át.
Az indokok
„A kormányátalakítás nem személyi kérdés, egy év alatt megváltozott a feladatunk” – indokolta az átalakítást a kormányfő. Mint mondta, a nagyhajó lendületet vett, most már csak mozgásba kell tartani, a kikötőbe kell vezetni.
Gyurcsány bejelentette azt is, hogy egy úgynevezett kormánykabinet létrehozása miatt megváltozik a kancelláriaminiszter feladata. Kiss Péter ezentúl meghatározza, milyen problémákra kell választ találni, milyen ügyekben kell megegyeznie a koalíciónak. Ezt pedig az öt főből és Gyurcsány Ferencből álló kormánykabinet megtárgyalja.
Változást jelent az is, hogy az Államreform Bizottságon belül egy stratégiai tanácsadó testület is alalkul, amely nem politikusokból, hanem szakértőkből áll majd.
„Nem több költséget, hanem több felelősséget jelent az, hogy két tárca nélküli miniszterrel bővült a kormány” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Lamperthnek ez már a harmadik
„Egy baloldali kormány számára a szociális tárca az egyik legértékesebb és legfontosabb minisztérium, ezért szívesen vállaltam a feladatot” – mondta Lamperth Mónika a FigyelőNetnek. Mint mondta, a bizalom jeleként értékeli, hogy 2002 óta már a harmadik tárca irányítását bízzák rá. Hangsúlyozta: nem áll tőle távol a szociális kérdések kezelése, ugyanis a szociális ellátórendszereket Kiss Péterrel együtt dolgozták ki. Lapunknak elárulta azt is, hogy nemrég tudta meg mi lesz az új feladata, így kevés ideje volt a mérlegelésre.
Bajnai Gordon azt szeretné, ha a fejlesztések kérdése a kinevezése után sem lenne pártpolitikai ügy. Azzal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alá kerül, lehetőség lesz az önkormányzati érdekek még markánsabb megjelenítésére a fejlesztéspolitikában – mondta. Önkormányzati miniszterként szeretné azt a fajta konszenzuskeresést folytatni, amely a fejlesztéspolitikában az elmúlt egy évben már bevált, és amelynek eredményeként hosszú távú megállapodások születtek egy nemzeti ügy érdekében.
Kiss Péter: több párbeszéd lesz
A katonai felsőoktatás reformjának továbbvitelét és a hadseregben szolgáló nők szerepét tartja fontosnak Vadai Ágnes, a honvédelmi tárca leendő államtitkára. Elengedhetetlenül fontosnak tartja a reformok továbbvitelét katonai felsőoktatásban, úgy is, mint aki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről került a politikába – mondta.
Kevesebb beszéd és sokkal több párbeszéd – ezt ígéri az új kancelláriaminiszter. Kiss Péter úgy fogalmazott: reméli, abban is kulcsszerepe lesz, hogy a koalíciós pártok hogyan egyeztetnek, egyeznek meg a reformok folytatásában. Erős elhatározásunk, hogy azokat a reformokat, változásokat, amelyek elindítottunk, beláthatóvá tesszük, vagyis világosak lesznek a végpontjai, másrészt azok számára, akik a változások kedvezményezettjei, a részvétel esélyét kínáljuk – hangoztatta Kiss Péter.
—-Bukás a miniszternek—-
A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint Szilvásy távozása mindenképpen bukás, visszalépés, akkor is, ha kap egy másik fontos posztot. „Szilvásy György a közigazgatásból került a politika frontvonalába, amikor kancelláriaminiszter lett, és úgy tűnik, ezen a területen sokkal kevésbé hatékony. Sokan bírálták például rossz kommunikációjáért, hogy nem elég meggyőző a képernyőn” – mondta Debreczeni József a FigyelőNetnek.
A politológus hozzátette: a leváltási okok között van még az is, hogy az MSZP-n belül sokan nehezményezték, hogy egy Gyurcsányhoz ennyire közel álló ember ilyen csúcspozícióba került, ráadásul Szilvásy személye és botrányai komoly támadási felületet nyújtott az ellenzéknek. A szakértő ugyanakkor kiemelte: informális befolyása valószínűleg továbbra is megmarad, kulcsember lesz.
„Szilvásy György távozása abból a szempontból mindenképpen bukás, hogy ő volt a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. Ugyanakkor maga a távozás és Kiss Péter kinevezése pontosan arról szól, hogy a kormányfő hogyan tudja stabilizálni pozícióját, akár az MSZP-vel szemben, akár a közvélemény előtt. Kiss Péter esetleges kancelláriaminiszteri kinevezése a közvélemény számára nem annyira a MeH munkájának átalakításáról szól, hanem a kormány és a koalíció egységének erősítéséről – vagy kudarc esetén – további gyengülésről” – mondta Gyulai Attila.
A Political Capital elemzője hangsúlyozta: ez nem egyedül Kiss Péteren múlik, hanem a kormánypártok belső erőviszonyain, egymáshoz való viszonyán és az ellenzéki politika hatékonyságán.
Mélypont vagy új lendület?
Gyulai Attila szerint önmagában egy miniszterváltás sok ok miatt történhet, éppen ezért nem biztos, hogy megrendíti a kabinetet. „Egy amúgy is instabil helyzetben lévő kormánynál viszont további bizonytalanságokat jeleznek a minisztercserék” – fogalmaz az elemző.
Hozzátette: a cserék jelezhetnek belső konfliktusokat, de hosszabb távon inkább az a kérdés, hogy egy-egy váltás erősíti-e a kormányzást, vagy a csere válik tartós témává, és folyamatos lesz a visszatekintés. „Ebből a szempontból probléma, hogy könnyen kialakulhat az a kép, hogy permanens kormányátalakítás zajlik, hiszen mire lezajlik egy csere, máris újabb nevek kerülnek a nyilvánosság elé. A kormányátalakítások lehetnek stabilizációs hatásúak, mert újraalapozhatják a kormányzati politikát, de ha ezzel szemben magának az átalakításnak, a személycseréknek a témája rögzül a nyilvánosságban, az destabilizáló hatású lehet” – véli Gyulai Attila.
Debreczeni József ugyanakkor úgy véli, az utóbbi idők miniszterleváltásai új lendületet adhatnak a mélyponton lévő kormánynak, így racionálisnak tűnhet az is, hogy Szilvásy leváltásával együtt más tárcavezető-váltást is bejelent a miniszterelnök.
„Eddig is voltak minisztercserék, ezekből azonban azt a képet lehetett leszűrni, hogy a kormányfő csak reagál. Ha viszont több miniszter leváltását egyszerre hajtaná végre, potens miniszterelnökként mutatkozna be” – véli Debreczeni József. Hozzátette: nem kizárható, hogy a sajtó által sokat emlegetett Göncz Kinga lesz a másik áldozat, bár a politológus szerint ez nem valószínű, mert a miniszternek igazán nem voltak botrányai, a közvélemény-kutatók adatai szerint pedig igen népszerű.
—-Az MDF szkeptikus, az SZDSZ bizakodó—-
A miniszterelnöknek az elmúlt 365 nap mindegyikén más javaslata volt a kormány működésének javítására, ez a háromszázhatvahatodik: a sakktáblán ugyanazt a néhány figurát mozgatja a miniszterelnök ide-oda – közölte az MDF.
A párt szerint a miniszterelnök több kormányzati lépése ellentétben áll egymással, így például az első és a legutóbbi. Első lépésben a miniszterelnök mély átalakításokat hajtott végre: csökkentette a kormányzati apparátust, takarékossági okokra hivatkozva megszüntette a tárca nélküli miniszteri posztot és a minisztériumok szakmai vezetését, valamint összevonta a Belügy- és az Igazságügyi Minisztériumot.
A háromszázhatvanhatodik lépésével azonban a miniszterelnök két tárca nélküli miniszteri tisztséget hozott létre és duplájára növelte a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárainak számát. Ezektől a lépésektől lényegi változás a kormányzati munkában nem várható – véli az ellenzéki párt.
Az SZDSZ ügyvivői testülete jövő hétfőn rendkívüli ülésen foglal állást a kormányátalakítással kapcsolatban – közölte a párt elnöke. „Amennyiben a bejelentett átalakítási terv a kormányzat működésének javítását és a reformok előrevitelét szolgálja, az SZDSZ támogatni fogja a miniszterelnök javaslatait” – írta közleményében Kóka János.
Csak az ülésrend változott
A Fidesz szerint fokozódó kormányzati káoszt képét vetíti előre a kabinet átalakítása, amelytől nem várható a kormányzati munka javulása. Navracsics Tibor frakcióvezető ahhoz hasonlította az átalakítást, mint amikor egy osztályfőnök időnként átrendezi az osztályát, és a rosszakat esetleg a jó tanulók mellé ülteti a fegyelmezett munka érdekében.
A „régi, jól ismert arcok” cseréltek helyet, adott esetben „szórakoztató mennyiségben”, hiszen Lamperth Mónika például két év alatt már a harmadik miniszteri posztot tölti be, „példátlan innovációs képességről téve tanúbizonyságot” – fogalmazott. Szerinte az átalakításokkal tovább folytatódik a szerkezeti zűrzavar, hiszen a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, az Államreform Bizottság mellé most létrejött a kormánykabinet, amely „nem egészen tiszta profillal rendelkezik”.
„Semmi nem változott. A kormány fáján néhány madár másik ágra ült” – kommentálta Gyurcsány Ferenc által meghozott döntést a KDNP. A párt szóvivője szerint az a kérdés, miért volt szükség kormányátalakításra, de ha már változtattak, miért nem új emberek kerültek a „lejáratódottak” helyére. Az a lehetséges válasz, hogy nincs már a szocialista pártban olyan ember, aki Gyurcsány mellett elvállalna bármilyen felelősségteljes pozíciót.
—-Az új kormánynévsor—-
Gyurcsány Ferenc – miniszterelnök
Kiss Péter – kancelláriaminiszter
Lamperth Mónika – szociális és munkaügyi miniszter
Bajnai Gordon – önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Horváth Ágnes – egészségügyi miniszter
Kóka János – gazdasági és közlekedési miniszter
Fodor Gábor – környezetvédelmi miniszter
Gráf József – földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Hiller István – oktatási és kulturális miniszter
Takács Albert – igazságügyi és rendészeti miniszter
Göncz Kinga – külügyminiszter
Szekeres Imre – honvédelmi miniszter
Veres János – pénzügyminiszter
Szilvásy György – titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter
Draskovics Tibor – kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli miniszter
Régi-új szereplõk balról: Vadai Ágnes, Draskovics Tibor, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter, Lamperth Mónika, Szilvásy György, Iváncsik Imre.
